Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

nemcsak kitűnő gyógynövényszakértő volt, hanem nagy hozzáértéssel le is festette ezeket." Gazdag latin és szegedi tájszólásban írt magyar levelezése az Országos Levéltárból még megjelenésre vár. Itt-ott receptek, orvosi tanácsok is olvashatók benne. Az alsóvárosi kolostor orvosi tevékenysége A hódoltság idején jelentős volt az alsóvárosi barátok orvosi tevékenysége is, Könyvtáruknak eredeti, XV. és XVI. századi rétege szinte kizárólag hittudományi, hitvédelmi jellegű, de már ezekben a kódexekben, könyvekben is akadnak igen korai kéziratos, egészségügyi bejegyzések magyar nyelven, nyilvánvalóan a rendtársak házi használatára. így a ferences Bartholomaeus Angelicus enciklopédikus munkája, a „De proprietatibus rerum" (Nürnberg 1483) az ásványok, növények, állatok tapasztalati leírását és gyakorlati hasznát, alkalmazását adja. Orvosi hatásukat a lapszéli jegyzetben az ismeretlen rendtárs magyarul summázza. Mi mai írással közöljük: de vitro: hályogot töröl az szemben az üvegpor. De Cynamono: fahéj fekély ősséget [többit a könyvkötő levágta]. De cucumere: ugorkalével, töklével megmorzsolván ebsebről jó. Tökmag májának, veséjének, hólyagjának megrekedése ellen. Földi tök bélnek, vesének hasznos. De diptanno: mérgös seb ellen a diptanus fű gyükre. De edera: borostyán hurutás ellen. De elitropio: katángkoró fű leve a szemölcsöt eltörli és mérög ellen is jó, ha megisszák és dühös ebmarás ellen is jó.

6 Ősi elv: fűben fában hagyta Isten az orvosságot. Ezt tükrözi a „Commentarius de stirpium história" (1542), Fuchsius Leonardus híres botanikusnak munkája, amely már a XVI. században a kolostor birtokában volt.

7 A gyönyörű ábrákkal ellátott műben magyar nyelven jegyezte be a növények népi nevét és a velük kapcsolatos orvosi tapasztalatokat több kéz. így: a kakukkterjék levével hályogos szemet kell mosogatni. Az olajban főzött kapor daganatra jó. A szentjánosfű a vérzést állítja el. A gyalogfenyő magja borban főzve hurut, továbbá szemkönnyezés ellen foganatos. A farkasalma gennyes sebet, golyó-okozta sérülést gyógyít. A bársonyvirág levében mosott fejsebből kipusztulnak a tetvek. A vadmák leve altatószer. Az olajban főzött ruta harmadnapos hideglelésről használ. — Fuchsius műve itt valósággal kolostori receptkönyvvé vált. A könyvtár jellege a XVI. század második felétől megváltozik, és mindinkább alkalmazkodik a gyakorlati élethez. E változás oka egyszerű, egyúttal szükségszerű is. A hódoltság elején a művelt patrícius réteg, így az orvosok, továbbá a világi papok, más szerzetesek elhagyják Szeged városát, a kórházak, ispotályok legföljebb ha tengődnek tovább. Alapítványaik megszűnnek. Az alsóvárosi barátok tartanak ki a szülővárosukhoz ragaszkodó egyszerű híveik között. Most már nemcsak pásztorai, hanem világi tanácsadói, sőt orvosai is egyúttal a szegedi népnek. Egyes rendtársak a beszerzett orvosi szakkönyvek alapján, meg a hosszú gyakorlat során tisztes jártasságra tehettek szert. Nemcsak híveik között, hanem messze vidéken is híressé váltak. Orvosló tudományukkal a török is élt. Ennek épületes bizonysága az egri basának a szegedi bírákhoz és polgárokhoz írt parancsa : • Bálint S„ Alsóvárosi Glosszák. Egy szegedi nyelvemlék. MNy. 1961. 7 Iványi В., Régi magyar növénynevek. NNy. 1933. 149