A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása

Ennek ellenére Rubinek, Hencz és Dömötör nagyon élesen bírálták Telekit és különösen Gratz felszólalását.

57 Már Gömbös is kifogásolta a miniszterelnök és a külügyminiszter jelentését,

58 aki — mint láttuk — 5-én még a kormányt védte. Ez a párt Gömbös-csoportjának Telekiékkel való szembefordulását jelentette. Az egyre izgatottabb hangulatban egymást követték a felszólalások, amelyek valamennyien Gratz azonnali lemondását követelték. A felszólalók különösen azt kifogásolták, hogy a külügyminiszter beszédében csak külföldi befolyásra hivatkozott és egyáltalán nem mutatott rá arra, hogy a kormány azért járt el úgy, ahogy eljárt, mert ezt az 1920. évi I. te. előírja. Ezt egyébként Telekinél is kifogásolták. Többen követelték, hogy a párt nyilvánítsa bizalmatlanságát Telekivel szemben. Ez azonban végül is elmaradt és csak Gratz külügyminiszter eltávolításának követelését mondották ki határozott formában. Ugyanakkor a párt utasította Nagyatádi Szabót, hogy 7-én délelőtt lépjen érintkezésbe a miniszterelnökkel és kérjen felvilágosítást tőle: azonosítja-e magát Gratz kijelentéseivel. Amennyiben Teleki nem tudott előre a külügyminiszter beszédéről, felszólította a párt, hogy a nemzetgyűlés másnapi ülésén ezt jelentse ki, és egyben ismertesse a maga álláspontját. A párt azt is követelte Telekitől, hogy Gratz külügyminisztert szólítsa fel lemondásra. Szijj Bálint indítványát pedig a pártértekezlet a másnapi intézőbizottsági ülés elé utalta azzal az utasítással, hogy a kormány iránti bizalom kérdésében a miniszterelnöknek a nemzetgyűlésen történő kijelentései alapján határozzon.

59 Rassay nemzetgyűlési beszéde, illetve határozati javaslata és a Kisgazdapárt állásfoglalása tehát kritikus helyzetet teremtett. Várható volt, hogy másnap Rassay javaslatát a Kisgazdapárt egy része megszavazza,

60 a radikális szabad királyválasztók pedig heves támadást indítanak a legitimisták és a kormány ellen. Ebben a helyz tben Teleki „IV. Károly király a nemzethez" címmel közzétette a király — elutazása előtt írt — kiáltványát, sőt bevezető sorokkal látta el.

61 Ezt a Kisgazdapárt szabad királyválasztó többsége a legitimista álláspont tervszerű alátámasztásának fogta fel, így a miniszterelnök által is megsértve látták az 1920. évi I. tc.-et.

62 A Kisgazdapárt vezetősége április 7-én reggel rögtönzött intézőbizottsági értekezleten folgalkozott az üggyel. Azután Nagyatádi Szabó és Tomcsányi Vilmos miniszterek közölték Telekivel, hogy „ha a kormány eddigi összeállításában maradna meg, úgy kénytelenek volnának lemondani".

63 Teleki ezt a helyzetet arra használta fel, hogy a nemzetgyűléstől az ülések elnapolását kérte és egyben bejelentette, hogy a kormány állására vonatkozólag előterjesztést kíván tenni a kormányzónak. A meglepett képviselők hozzájárultak kéréséhez.

64 A nemzetgyűlés elnapolásával Teleki megakadályozta, hogy Rassay határozati javaslatával foglalkozzanak és így a Kisgazdapárt azon követelésének sem kellett eleget tennie, hogy a király kérdésben ismertesse a maga álláspontját. 67 Ruppert Rezső érdeklődésére a pártértekezlet egyhangúlag kimondotta, hogy a kormány iránti bizalmat az eset kapcsán nem teszik pártkérdéssé. 68 Szózat, 1921. árp. 7. 1. Az értekezleten Nagyatádi Szabó István bejelentette az Ébredő Magyarok Egyesülete szabad királyválasztó szárnyának a párthoz való csatlakozását. Lásd : Űj Barázda, 1921. ápr. 7, 3. 59 Világ, 1921. ápr. 7. A Kisgazdapárt 1921. április 6-án megtartott értekezletéről részletesen tudósít még a Pesti Napló, 1921. ápr. 9, 3. és Az Újság, 1921. ápr. 7. 2. 60 Rassay határozati javaslatát már április 6-án a Kisgazdapárt 5 tagja aláírta, amit a nemzetgyűlési titkos szavazáson természetesen sokkal többen támogattak volna. Lásd: Magyarország: 1921. ápr. 7. 3. 61 A nyilatkozatot és Teleki bevezető sorait lásd: Az Újság, 1921. ápr. 7. 1. 63 Bodrogközy Z,. A magyar agrármozgalmak története. Bp. 1929. 292. és a Magyarság, 1921. ápr. 8. 1—2. 63 OL. Minisztertanácsi jegyzőkönyv. 1921. ápr. 8. 81 Nemzetgyűlési Napló, 1920—22. IX. köt. 182. 246