A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sipos József: A Kisgazdapárt és a Teleki-kormány lemondása

Ezzel sikerült elkerülnie a legitimisták és a szabad királyválasztók közötti ellentétek kirobbanását és a kormány esetleges leszavazását. A nemzetgyűlés elnapolása után — a Kisgazdapárt állásfoglalása miatt — Teleki bejelentette Horthynak a kormány lemondását. A kormányzó azonban a kül- és belpolitikai helyzetre való tekintettel a lemondást nem fogadta el. Kérte, hogy a kormány maradjon a helyén, de megígérte, hogy politikusokat fog meghallgatni a kibontakozás mikéntjére vonatkozólag. A lemondást pedig csak akkor fogadja el — mondotta — ha az új kabinetet egyúttal 24 órán belül ki is nevezheti.

65 Horthy döntéséről értesülve a Kisgazdapárt intézőbizottsága 7-én este értekezletet tartott, amelyen kimondták, hogy a párt az új kormányt csak bizonyos feltételek mellett hajlandó támogatni. Ezeknek körvonalazására szövegező bizottság kiküldését javasolták a pártértekezletnek, amit az el is fogadott. Ennek tagja lett: Nagyatádi Szabó István, Rubinek Gyula, Tomcsányi Vilmos Pál, Mayer János, Gaál Gaszton, Meskó Zoltán, Szijj Bálint, Ferdinándy Gyula, Őrffy Imre, Kovács J. István és Schandl Károly. A szövegező bizottság még akkor este összeült, és a párt feltételeit a következőkben állapította meg: „1. A párt kimondja, hogy az 1920. évi első törvénycikk alapján áll és ennek értelmében megállapítja, hogy a nemzetet a királykérdés rendezésében megilleti az önrendelkezés joga. Ennek, a jognak gyakorlását a párt e pillanatban nem tartja aktuálisnak. 2. A párt a közelmúlt napok eseményei következtében szükségesnek tartja az alkotmányrevízió keretébe tartozó törvényjavaslatok sürgős letárgyalását. Követelik tehát, hogy a közigazgatási reformról, a felsőház reformjáról, az országgyűlési választójogról és a királyi hatalom revíziójáról szóló törvényjavaslatokat a kormány sürgősen készítse el, terjessze a nemzetgyűlés elé és tegye lehetővé, hogy ezeket a javaslatokat a pénzügyi javaslatokkal párhuzamosan tárgyalhassa a Ház. 3. A párt követeli a szabadforgalom sürgős helyreállítását és azt, hogy a kormány a szabadforgalom helyreállítására már most tegye meg a szükséges előkészületeket. 4. A párt követeli a földbirtokreform, a kisbérletek és a házhelyekről szóló törvény sürgős végrehajtását. Tárgyi és személyi garanciákat kíván abból a szempontból, hogy a belügyminisztérium e tekintetben a törvények intencióinak megfelelő eljárásra fogja utasítani a közigazgatási szerveket. 5. A párt követeli, hogy a kormányban számarányához megfelelő képviseletet nyerjen. A párt végül kimondja, hogy minden tekintetben szolidáris lemondott minisztereivel, a lemondás tényét helyesli és a lemondás indokait is mindenben a magáévá teszi."

66 Az új miniszterelnök személyére nézve a párt többségének az volt a véleménye, hogy mindenkit támogatnak, aki ezeknek a feltételeknek a teljesítésére biztosítékot tud nyújtani. A radikális szabad király választók és Rubinek azonban továbbra is hangoztatták, hogy Teleki újabb vállalkozását lehetetlennek tartják, mert a miniszterelnök eljátszotta a párt bizalmát. Ha összehasonlítjuk a Szijj Bálint által előterjesztett indítványt a szövegező bizottság feltételeivel, akkor látjuk, hogy a kettő között lényeges különbség van. Ez utóbbi nem követelte a Teleki-kormány lemondását, a puccskísérletben résztvevők felelősségre vonását, a sajtószabadságot, a progresszív adózást és a felekezeti béke intézményes és következetes helyreállítását. Viszont követelte a hatalomban való részesedés szempontjából igen fontos alkotmányjogi törvényjavaslatok pénzügyi javaslatokkal párhuzamos tárgyalását, a földbirtokreformról, a kisbérletekről és a házhelyekről szóló törvények sürgős végrehajtását. A szövegező bizottság (szűkebb pártvezetőség) tehát egyrészt politikai engedményeket tett a kormánynak és a legitimis65 OL. Miniszterranácsi jegyzőkönyv, 1921. ápr. 8. 66 A szövegező bizottság által megfogalmazott feltételeket a Világ, 1921. ápr. 8. 1. ismerteti legpontosabban, de az Új Barázda, 1921. ápr. 8. számában is megtalálható. 247