A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben

Makó város urbáriuma a beneficiumok között említi, hogy szántóföldjei termékenyek, amelyet két ugarszerre hat igás marhával művelnek. A 18. század elején még mindenki ott és annyit művel, ahol és amennyit tud. Ezt a legelőváltós művelési rendszert a lakosság növekedésével felváltja az osztásos földközösségi forma. A lélekszám növekedésével egyre több földet törnek fel. A terjeszkedés északi irányú volt, a pusztává vált egykori községek (Igás, Dál, Rákos, Kopáncs, Csókás) területe felé irányult. Az úrbéres szántó nagysága a vizsgált idő« szakban rohamosan nőtt: 1772 6 696 hold

6 1782 22 113 hold A földközösség 1772-ig, az urbárium bevezetéséig állt fenn. A szilárd telekrendszer tehát a tűzvész előtti évtizedben alakult ki. Makó határa teljes egészében úrbéres föld volt. Chrisztovits Imre püspök követelésére a Csanád megyei törvényszék 1779-ben község kezében levő földből megítél ugyan 60 sessio majorsági földet, de a helytartótanács kimondja, hogy „Makó városának lakói 1699-ben az egész határt megkapták, s az uradalom által kért puszták ... továbbra is a község birtokában hagyandók."

7 A következő évben kötött contractus értelmében három sessio földet mégis kiszakítanak a püspöki uradalom részére, ami a teljes szántóterület 0,5%-át tette ki. A külterjes szemtermelés intenzív szőlőtermeléssel és kezdeti kertkultúrával egészül ki. A megsemmisült mezőgazdasági terményekről pontos adatokat tartalmaz a kimutatás. Ennek mennyiségét társadalmi rétegenként összegeztük, jelölve az egyes gazdaságok átlagos ellátottságát. 5. táblázat Egy háztartásra jutó gabona menyisége (köbölben) Jobbágy Zsellér Hazátlan zsellér Búza 11,5 3,6 1,5 Árpa 9,4 3,4 1,0 Zab 5,4 1,3 0,7 Kukorica 1,5 — — Köles 0,3 0,01 — Számításba kell vennünk, hogy a tűzvész nem sokkal a nyomtatás befejezése után történt. A 33 telkesgazda közül 27 még dézsma kötelezettségét sem teljesítette, akiknek az alábbi összegzés szerint a város elengedte az évi gabona dézsmát. Búza 36,5 köböl Árpa 36,5 köböl Zab 29,3 köböl

8 1781-ben a rendkívüli időjárás következtében a termés igen alacsony volt,

9 mélyen a szükségletek alatt állt. Egyik századvégi jelentés szerint a makói föld „terem rendszerént búzát, árpát, zabot, kukoricát az időhöz képest hol bővebben, hol pedig 6 Makó mezőváros urbáriuma 1772. és 1782. évből. Egy hold = 1100 D-öl 7 Makó város községe úrbéri viszonyainak jogtörténeti vázlata. Szeged 1859. 1. 1. 8 MVL Makó Város Tanácsának iratai 1780—81. 15. csomó 18. * CsmL Csanád vármegye nemes közgy. iratai 1781. szeptember 19. 52