A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Tóth Ferenc: A makói parasztgazdaságok ellátottsága 1781-ben

szűkebben. Ha jó termő idő jár, gabonája elég van, különben a miatt van leginkább szüksége."

10 A tűzvész éve is ilyen szúk esztendőnek számít. A helység eredeti szántóföldje, az Ugar, amelynek kiterjedése 1779-ben 1 498 hold. Ezen túli övezetben jöttek létre a szállásföldek, 31 728 hold terjedelemben. A kukorica földek a város alatt terültek el. Vertics József felmérése szerint 1779-ben az alábbi területen: Szentlőrinci szőlők mellett 194 hold Kálvária mellett két helyen 60 hold Ardics mellett 43 hold Ingó mellett 56 hold Jángori szőlők mellett 2 hold 355 hold Házi szükségletre termeltek még lencsét, paszurt, borsót, lent és kendert. A mezőgazdasági munkaeszközökkel való ellátottság igen alacsony fokon áll. Ekéje minden negyedik telkes gazdának és minden tizenhatodik házas zsellérnek van; vontatója pedig minden ötödik telkes gazdának. A hagymakultúra előiskolája a szőlőművelés volt, melynek első virágzása a török megszállás idejére esik. Zeiler 1664-ben megjelent leírása szerint Makó elsősorban szőlőtermeléséről híres.

11 A város első történetírója, Szirbik Miklós 1835-ben részletesen szól a helység szőleiről és borairól. „Hajdan itt a szőlőtermés nagyon hasznos volt, mellyért sokan szántóföldjeket is eladták és szöllőt szereztek, abból kevesebb bajjal, több jövedelmek lévén; mindhogy a szomszéd Falusiak is ide jártak bort venni.

12 6. táblázat A szőlőterület nagysága Makó város 1772. évi urbáriumában (fossorban ls

) Szőlőhegy i Család Fossor Újhegy Bánom Jángor Szentlőrinc 177 304 30 103 371 728 1/2 79 235 614 1 417 1/2 7. táblázat A szőlőterület nagysága 1781-ben (fossorban) Makón A megégett városrész Jobbágy Zsellér I. Classis II. Classis III. Classis 299 543 638 26 32 16 14 2 8V2 1480 74 24 V. 10 MVL Makó városát régi időtől érintő iratok — továbbiakban M.v.é.r.i. — 1798. 224. 11 Idézi Eperjessy K., i. m. 43. 1. 12 Szirbik M., i. m. 35. 1. 13 1 fossor=1 „kapás" föld, kb 94 D-öl jj