A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei
hogy 1881-ben kevesebb a 100 holdas és azon felüli nagybérlő és az általuk bérelt terület, mint a legelőosztás kezdetén és 1871-ben. Ebből arra következtetünk, hogy több nagybérlő nem tartotta jövedelmezőnek haszonbérletét — aminek az lehet a háttere, hogy képtelen volt jól hasznosítani, műveltetni 80—100—150 hold homokföldet. Mivel 1881—84-ből a korábban tízéves járásföldek valamennyi bérlőjét ismerjük, érdemes a haszonbérletek megoszlását alaposabban elemeznünk. Az átlagos haszonbérlet 22,9 kat. hold területű, de az alsórészi és a felsőrészi bérföldek átlaga között jelentős a különbség. Alsójáráson 19,2 kat. hold, Felsőjáráson 28,4 kat. hold járásföld jutott egy bérlőre. Fenti kimutatásunk is ezt tükrözi, vagyis a felsőjárási bérlők nagyobb hányada bérelt 20 holdon felüli területet. 10 holdig terjedő homokföldet ugyanakkor Alsójáráson a bérlőknek éppen fele, Felsőjáráson pedig mindössze 29%-a árendált. A járásföldek koncentrációja is eltérő a két határrészen. Az 50 holdas és azon felüli bérlők száma Alsójáráson 12 fő volt, Felsőjáráson viszont 22 fő. Ám ha figyelembe vesszük, hogy e felsőjárási haszonbérlők közül 12 kisteleki, 2 majsai, 2 szentlászlai volt — amivel szemben az alsórészen e kategóriában csak 1 szabadkai bérlőt találunk —, akkor azt látjuk, hogy a felsőjárási árveréseken a nagy tőkeerőt részben a szomszéd települések, elsősorban Kistelek módos kereskedői és gazdái képviselték. Ott találjuk őket a 100 holdon felüli bérlők között is: Nagybérlők 1881—84 között Schwartz Johanna, Majsa 149 2/16 kat. hold Felsőjárás Kádár Mihály, Szabadka 142 kat. hold Alsójárás Kordás Antal, Szeged 122 4/16 kat. hold Felsőjárás Deutsch Sándor, Kistelek 119 2/16 kat. hold Felsőjárás Vigh János, Kistelek 110 kat. hold Felsőjárás Tóth István, Szeged, Alsórész 110 kat. hold Alsójárás Csillag József, Szeged 90 kat. hold Felsőjárás Mindez megfelel az előző árveréseken tapasztaltaknak : a nagybérlők ugyanazok a személyek vagy leszármazottaik mint 1871-ben. Kevesebb földet bérelt a korábbinál László Mihály alsótanyai kapitány — ezúttal 70 holdat —, a kisteleki Ausländer Henrik (64 holdat) és az alsótanyai Tanács Pál (50 holdat). Hiányzik a nagybérlők közül Steingassner József vendéglős — Tömörkény István apja —, aki részben épp az 1871-ben árendált 225 hold (!) felsőjárási bérlet terhei miatt adósodott el. Felsőjáráson 42 kisteleki bérlő közel 1400 holdat, 7 szentlászlai 240 holdat, 3 majsai 236 2/16 holdat bérelt. A kistelekiek a faluhoz közel fekvő, 840 holdas Pántlika dűlő, az 546 holdas Feketehalom dűlő nagy részét bérelték és számottevő részük volt a Szálai János és Tóth Tamás kisteleki nagygazdák tanyája előtti dűlők bérbevételében. E nagygazdák tanyája Kistelek határában állott, s a tanyaföldjükkel szomszédos szegedi dűlőket róluk nevezték el. Alsójáráson 1 hold járásföld átlagos évi haszonbére 6,71 forint, míg Felsőjáráson 4,61 forint volt. Emellett igen nagyok az eltérések, elsősorban a föld talajától függően. A majsai határ menti siványhomokon egy bérlet holdjáért Csáki Márton évente 1 forint 20 krajcárt fizetett, nem messze tőle Báló Ferenc egy holdért évi 5 forint árendát vállalt, pedig nem keveset: 54 kat. holdat bérelt. 41 A szegedi határtérképek ismerete és terepjárásaink nyomán elmondható, hogy a volt alsóvárosi és felsővárosi puszták talaja igen hasonló : mély fekvésű, jó füvű rétek s legelők váltakoztak szélfútta homok41 CsmL, Szeged v. Tanácsának iratai, Felsővárosi földek szerződései 1881—1884. 101. és 104. sz. szerződés 36
