A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei

mely kapitányságban, hány szám alatt lakott. Innen tudjuk, hogy 1861-re a Város határában kialakultak a tanyai kapitányságok, melyeket a kapitányul választott, rátermett, a tanyaiak bizalmát élvező gazdákról neveztek el.

36 Sajnos nincs a haszonbérleti szerződésekkel egykorú szegedi határtérképünk, mely ezeket a korai, családnévvel jelölt kapitányságokat föltüntetné. Ismereteink szerint Gerle Antal 1873. évi nyomtatott határtérképe az első, amely a tanyai kapitányságokat pontosan jelöli. Akkor 20 kapitányságot különböztettek meg, ám nem a korábbi névadási gyakorlatot követték, hanem a határrészek — Fehértó, Szatymaz, Mórahalom stb. — nevét vették alapul, így a szerződéseken talált utalások nyújtanak némi fogódzót a szegedi tanyákon élő bérlők lakóhelyének pontos megismeréséhez. Néhány esetben a haszonbérleti szerződések adataiból következtetni tudunk a bérlők társadalmi helyzetére. 1871-ben az Alsójáráson 20 holdat bérelt Lovászi Vince, aki a Jakus kapitányságban, a Vőber-féle tanyán és 10 holdat Ördög Antal, aki ugyanabban a kapitányságban, „Bata tanyáján" lakott. Mindketten földtelen vagy kevés földű, napszámba, részes munkára járó szegényparasztok lehettek, és lakók voltak a gazdák tanyáin. Nekik a földbérlet lehetőséget adott arra, hogy a gazdáknál ledolgozott munkaalkalmak mellett a maguk lábán megálljanak, termeljenek, idővel a bérföldön házat építsenek. Hasonló indítéka lehetett annak, hogy Márton Piri Pál, az Imre Antal kapitányságban (a felsővárosi tanyákon), 30 esztendős földön létesült gazdaság csősze 1861-ben 5 holdat, majd Rosnai Mihállyal együtt még 25 holdat bérelt. 5 hold évi haszonbére 11 forint volt, a 25 holdas társasbérletért pedig holdanként évi 1,10 illetve 2,10 forintot fizettek. A bérföld megmunkálásában bizonyára a család is segített. Nem tudjuk, a csősz számítása megvalósult-e, de kétséges, mert az 1871. évi szerződéseken nevét nem találjuk. 1861-ben Bálint Szundi János csősz 5 hold, 1871-ben Németh Pál bilisicsi városi csősz 20 hold, Molnár János, a Pallavicini uradalom baksi majorjában élő csősz 40 hold, Kovács László, Péteri állomás mellett lakó vasúti őr 20 hold járásföldet bérelt. Közülük 1881-ben csak Németh Pál tudta megtartani bérletét az alsójárási, alsó gátsarki és Kártyás dűlőben. Forrásaink szűkszavú utalásai itt-ott tükrözik azt az igyekezetet, amellyel a szegedi tanyák szegény- és kisparasztjai nekifeszültek a homokos legelő feltörésének : megtakarított pénzükön 5—10—20 holdat béreltek, feltörték az ősgyepet és vagy szántóföldi műveléssel, vagy a kaszálóra és legelőre alapozott jószágtartással próbáltak a jövedelmező árutermelésbe bekapcsolódni. Mint a példák mutatják, a járásföld tartós, ismétlődő bérbevétele nem mindannyiuknak sikerült. A TÍZÉVES FÖLDEK 1881. ÉVI BÉRBEADÁSA 1881. április 30-án tartott ülésén a városi Gazdaszék javasolta, hogy a 10 éves járásföldek szeptember hó végén lejáró bérletét hozzák kapcsolatba a 30 éves földek 1884 szeptember végéig tartó béridejével.

37 A javaslatot azzal indokolták, hogy a 10 éves földek nagyrészt az ún. 30 éves földek szomszédságában, azok közé beékelve terülnek el, s ezért kívánatos újabb bérbeadásukat összehangolni. A tanács az ajánlást magáévá tette és úgy határozott, hogy a 10 éves földeket 1884 szeptember végéig vagyis három évre adja bérbe.

38 36 Vö. : Börcsök V., (1968) — Szerző jellemzi a tanyai kapitány tisztét, feladatkörét, de a szegedi tanyai kapitányságok megszervezésének idejét nem jelöli. 37 CsmL, Szeged v. Tanácsának iratai 205/1881 közgy. sz. 38 CsmL, Uo. 9210/1881 sz. tanácsi határozat 33