A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Juhász Antal: A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei

A haszonbéri szerződés feltételeit az 1881. május 27-i tanácsülésen hagyták jóvá.

39 Lényegében elfogadták az 1861. és 1871. évi szerződés megfogalmazásait. Minden 10 holdas bérlő ezúttal is jogot kapott arra, hogy további négy 10 holdas részletet ugyanazon árban megtartson. Változást jelentett a szerződés 14. pontja: „Bérlő bérleményes területe egyharmad részét, ha azon az aratás már megtörtént 1884 augusztus hó 1-én laképítési vagy szántási célra az új bérlőnek minden viszonti követelés vagy bér leszámítolás nélkül átengedni köteles." E kikötést is magával az élettel kell ütköztetnünk. Jelzi azt, hogy a járásföldeket az újbóli árverésen gyakran új bérlők árendálták, akiknek az érdekképviseletét — a régi bérlővel szemben — a szerződésben rögzíteni kellett. A felsőjárási földeket Szeged felsőtanyán 1881. július 25—30 között 6 napon, az alsójárásiakat augusztus 8—11-ig és 13-án, 5 napon át árverezték. Az árverési jegyzőkönyvek és a kiosztott dűlők térképei alapján erről a bérbeadásról teljes képet tudunk adni. Változás a korábbiakhoz képest, hogy a járásföldet katasztrális holdban mérték ki. Alsójárási dűlők A) Horgosi országút melletti dűlők (délről Horgos község, nyugatról a Kőröséri erdő, északról a hajtóút, keletről 30 éves földek határolják) 429 9/16 kat. hold 1—40 föld B

x Rivó dűlő (1—30 föld) 264 14/16 kat. hold B/a Ilovai előtti dűlő (1—22 föld) 225 4/16 kat. hold C) Granyák dűlő (1—31 föld) 309 6/16 kat. hold C/a Alsó- és Felső gátsarok (32—41 föld) 101 14/16 kat. hold C/b Kártyás dűlő (1—15 föld) 151 6/16 kat. hold DJ Keresetszéli dűlő (1—52 föld) (a mérgesi és ülési határszélen) 526 11/16 kat. hold E) Dorozsmai határszéli dűlő (1—21 föld) 214 2/16 kat. hold F) Kárász melletti Selymes dűlő (1—11 föld) 112 3/16 kat. hold G) Csorvai dűlő (1—16 föld) (az örökföldek és a legelő között) 157 7/16 kat. hold H) Belső csordajárási dűlő (1—103 föld) (a mórahalmi tanyaföldek mellett húzódó hajtóút szélén) 1025 3/16 kat. hold Felsőjárási dűlők A és Áfa Feketehalmi dűlő (1—51 és 1—2 föld) 546 kat. hold (északon Félegyháza, nyugat felől a vasútvonal, délen Kistelek, keleten Péteri Puszta határolja) B) Szálai János előtti dűlő (1—25 föld) 257 8/16 kat. hold B/a Tóth Tamás előtti dűlő (1—17 föld) 170 8/16 kat. hold C) Kisteleki pántlika dűlő (1—83 föld) 840 4/16 kat. hold Régi erdőmesteri kaszáló (1—3 föld 33 4/16 kat. hold D) Kelő és majsai határ melletti dűlők (1—102 föld) 1 028 4/16 kat. hold E) Bogárzó dűlő 1—9 föld) 94 10/16 kat. hold Pusztázók kaszálója 22 8/Í6 kat. hold Szilber Ignáczné előtti dűlő (1—35 föld) 356 8/16 kat. hold Vödrös tanya előtti dűlő (1—9 föld) 94 8/16 kat. hold Az 1881-ben bérbeadott dűlők és az 1855-ben nyomtatott Kerle Antal-féle határtérkép

40 egybevetése alátámasztja azt a megállapításunkat, hogy 1852 óta kis változtatással ugyanazokat a járásföldeket árverezték. 1881-ben negyedszer adta bérbe a Város a korábban közösen használt puszta parcellázásra kiszemelt homokos járásait. 39 CsmL, Uo. 687/1881 sz. iratcsomó 40 Szabad királyi Szeged város határának térképe. Készíté Kerle Antal s. mérnök. Az 1855/56 évi iskolai értesítvény melléklete volt. Feltünteti egyebek között a 10 évre és 30 évre haszonbérbe adott földeket. Móra Ferenc Múzeum (MFM) történeti gyűjteménye 55. 63. 1. (Melléklet) 34