A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

aki naponta megfordult a házban elárulta őket s feljelentést tett ellenük a csendőrségen. Onnét megbilincselve és rövid vasláncra verve Budapestre, majd Szegedre szállították őket s így sötétzárkával súlyosbított „lakói lettek 3 éven át a Csillagbörtönnek.

54 Az 1932 áprilisában történt nagyméretű letartóztatások és az azt követő ítéletek végleges lezárása előtt nem sokkal 1933. márciusban tartóztatta le a rendőrség az addig fel nem fedezett, a Gera Sándor vezette szegedi sejthez közvetve kapcsolódott szőregi sejt négy tagját: Gesztey Mihályt, Krámer Gyulát, Tápai Józsefet és Tóth Jánost. A vizsgálat, a nyomozási adatok és a részbeni beismerő vallomások fényt derítettek arra, hogy Gesztey Mihály és társai félelmet nem ismerve széleskörű és sokrétű politikai, szervezési és propaganda tevékenységet fejtettek ki a fasiszta rendszer megdöntésére, a nép államának és társadalmi berendezkedésének megvalósítására. Az 1933 június 6-án megtartott elsőfokú főtárgyaláson a szegedi király törvényszék „állam és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntettben" vádolva őket, súlyos fegyházbüntetéseket hozott ellenük. A vádlottak, az indoklás szerint, Gesztey Mihály a Tisza-parti „Sárgán" ismerkedett meg Gerával, aki elolvasás céljából a Társadalmi Szemle című kommunista irányú folyóirat több számát át adta neki és előadást tartott a fennálló társadalmi rendszerről, valamint a munkásosztály öntudatra ébredéséről. Gesztey pedig 1932. őszétől rendszeresen találkozott Krámer Gyulával, aki ellátta őt kommunista irányú nyomtatványokkal, folyóiratokkal, mint például a Társadalmi Szemle, „Az orosz forradalom" története, vagy a „Dialektika és Materializmus". A vádlottak tevékenyen részt vettek a Vörös Segély bélyegek eladásában, e mozgalom szélesítésében, és megállapodtak abban is, hogy vörös zászlókat készítenek és azokat 1933 május 1-én nyilvános helyeken kitűzik.

55 A vádlottak közül Gesztey Mihályt és Tóth Jánost egyaránt két és félévi, Krámer Gyulát két évi fegyházra ítélték és 5 évre eltiltották a politikai jogaik gyakorlásától, Tápay Józsefet két hónapi fogházra, 1 évi jogvesztésre ítélte a törvényszék. A feljebbviteli tárgyaláson, 1933 december 12-én a m. kir. Kúria újabb ítéletet hirdetett, mérsékelve a vádlottakra első fokon kiszabott büntetés mrtékét. Gesztey Mihályt és Tóth János vádlottakat 1 (egy-egy) évi fogházra mint fő, Krámer Gyulát 10 (tíz) hónapi fogházbüntetésre ítélték. A vádiratból kiderül, hogy a vádlottak határtalan bátorsággal tartottak ki kommunista meggyőződésük mellett, s a fennálló társadalmi rend fegyveres úton történő elkerülhetetlen megdöntését és az új kommunista rendszer megvalósításával való felváltását hangoztatták. A kommunista mozgalom megsemmisítésére törekedve a vádlottakkal szemben az ügyészség, a főügyészség és a nyomozó szervek az illegális kommunista párt szervezése tényéből, vagy annak feltételezéséből kiindulva az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatásának és megdöntésére irányuló szervezkedés vádját állapították meg. Az ítéletek elrettentő határása számítottak, arra, hogy a további szervezkedéstől s a szocializmus eszméitói való lemondásra kényszerítsék a dolgozókat, mint ahogy a munkanélküliség, az alacsony munkabérek miatt elégedetlen ipari munkások, agrárproletárok tízezreinek nyomora, nélkülözése talaján keletkezett sztrájkokat és munkaköveteléseket is a kommunizmus felforgató eszme-hatásainak tulajdonították a hatalom birtokosai és védelmezői. A két politikai per, amelynek a kormány-sajtó is bő teret szentelt, az illegális kommunista mozgalom és a szervezett dolgozók öntudatos küzdelmének egyik legin64 Gombkötő Péter 1979. december 16., 21-én adott visszaemlékezése. Saját gyűjtés. 85 Csml. Szegedi kir. főügyészi iratok IV. 359/1933. Gesztey Mihály és 3 társa az állam és a társadalmi rend felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett. 278