A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

kább figyelemre méltó szakasza Szeged és Csongrád megye munkásmozgalmának tör­ténetében. A két per közös és eltérő jellemzőit vizsgálva látható, hogy az első per vádlottjainak túlnyomó többsége kommunista volt. Az 1932—1933-as években hozott ítéletekben már nagy számban szerepeltek baloldali szociáldemokraták is. A két kommunista-ellenes per nemcsak a rendszert kiszolgáló polgárságot hozta izgalomba, de erjesztőleg hatott a munkásokra is. Az SZDP szegedi vezetésében a kizsákmányolókkal megalkuvó politikát folytató vezérrel, Lájer Dezsővel szemben mind gyakrabban nyilvánult meg a bizalmatlanság. Az építőipari szakszervezetből kiindult bizalmatlansági indítványok más szakmákhoz tartozó szervezett dolgozók­ban is támogatásra találtak. A rendőrségi jelentésekben, az ügyészi vádiratokban is vannak utalások a Lájer Dezső képviselte osztálymegalkuvó politikával szemben tör­tént javaslatokra és előterjesztésekre. Ezt tanúsítja a Szeged város rendőrkapitányá­nak Szeged főispánjánhoz küldött jelentése, 1933 február 12-én. (L. 280. o.) Szélesedett az osztályöntudatos szervezett dolgozók köre, akik mind tevékenyebb szerepet töltöttek be a szakmai szervezetekben és a kultúr- és sport-egyesületekben. Köztük említjük meg Mison Gusztávot, dr. Berkes Pált, Kása Andrást, Török Gá­bort, Komócsin Mihályt, Komócsin Illést, Waltner Mihályt, Dani Jánost, Bernáth Andrást, Dobó Miklóst, Osztermann Sándort, Schwatcz Aladárt, Pászthy Ferencet és másokat. A kommunista mozgalmat és a marxizmus eszméit nem semmisítette meg az ül­dözés, s a tiltó törvény. Amikor az elnyomó gépezet szervei és vezetői Szegeden is úgy vélték, hogy gyökerestől sikerült kiirtani a kommunista pártot, újabb szervez­kedéssel taláták szembe magukat. így például, 1933. szeptemberében fedeztek fel egy kommunista sejtet, amelyhez több szegedi és szőregi illetőségű kommunista vett részt. Ennek során tartóztatták le a korábban már elítélt, a Gesztey Mihály, Gera Sándor és Gombkötő Péter csoporttal kapcsolatban állt Banda Antalt, Nacsik Györ­gyöt, Bauer Erzsébetet, Magyar Mihályt, valamint a budapesti törvényszéken per­befogott Nagy Jánost, Szögi Istvánt és Csikós Rudolfot. 56 Másodfokon 1934, január 17-én a kir. ítélőtábla Szegeden hirdetett ítéletet ügyünkben és Banda Antalt „az ál­lam és a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettben" 5 (öt) havi fogházbüntetésre, továbbá 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogok gyakorlásának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélte s kötelezte a perköltség megtérítésére. A letartóztatott és perbefogott, elítélt kommunistákról baloldali szociáldemok­ratákról pontos személyi leírást és politikai megjelölést tartalmazó nyilvántartást ké­szített a rendőrség. Ezeket az „R. Nyilvántartó lapok"-at bárhová is ment munkake­resés miatt a nyilvántartott „megbélyegzett" munkás, értelmiségi, kubikos-földmun­kás, mindenhova megküldték. Mit tartalmazott egy R. Nyilvántartó lap? Mindenekelőtt a nyilvántartásban szereplő születési adatait, foglalkozását, la­kóhelyét, letartóztatásának évét, napját, sőt még óráját és percét is. Pontos személyi leírás következett a megfelelő rovatokban. A kommunista vagy kommunista gyanús mozgalmi személy adatlapjának rávezették, hogy: kom. mb., azaz kommunista, megbízhatatlan politikailag. íme néhány a nyilvántartási lapok közül: Széli József Született 1906. II. 1. Szeged Répás u. 15. Foglalkozása: lakatossegéd. Letartóz tátva: 1932. IV. 5-én Szegeden, kommunista szervezkedés gyanúja miatt. Elítélve: 1933. XI. 29-én a szegedi törvényszék ill. a Curia által elítélve 4 hónapra. 67 56 Tamási Mihály: A dolgozók harca a nyomor, a kizsákmányolás és az ellenforradalmi rend ellen. 1929—1935. Szeged, 1971. 50. p. 67 PIA. 652. f. S. 1581. Széli József nyilvántartó lapja. J 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom