A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

Korom Mihályt, Gera Sándort, Gombkötő Pétert, Gladics Józsefet, mint fővádlottakat az ellenforradalmi rendszer és állam „törvényes" rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntettben minősítette bűnösnek az ítélőtábla. Gera Sándort, Gombkötő Pétert 3, azaz három évi fegyházbüntetésre, mint főbüntetésre, Korom Mihályt és Gladics Józsefet 2-2 évi fegyházbüntetésre, Komócsin Antalt egy (1) évi fogházra ítélte a Skultéty vezette ítélőtábla.

41 Gombkötő Péternek, Gera Sándornak és Gladics Józsefnek a kommunista párt illegális, azaz tiltott szervezésén kívül azt azt is terhére rótta a vádhatóság, hogy 1932. március 17-én Széli József lakásán tartott megbeszélésen — ahol jelen volt a spicli Schriener Béla is, megegyeztek abban, hogy „az OIB működését nem jó szemmel néző Lajer Dezső párttitkárral szemben egységes bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a pártválasztványon. Gombkötő Péter egyik kezdeményezője volt a Házi Újság megjelentetésének és az ifjúsági csoport megalakításának. Előadásokat tartott a fiatalok előtt, mely beszédeiben a leventeintézmény ellen lázított, a Hétvezér utcai Munkásotthon udvarán több esetben az Internacionálét énekelte Sz. Nagy János, Bozóki Lajos, Szilbermann Ferenc, Lieb Richárd, Szilbermann Gyula és Karácsonyi Etel, Machánszky József társaságában.

42 Gombkötő Péter Strausz Sándorral egyetemben több alkalommal Deszk, Szőreg községben házi összejöveteleken, leggyakrabban, megbízható szegényparasztok házában fejtette ki a munkásság és a dolgozó parasztság szegénységének és elnyomásának okát s módját, megvilágította az összefogás szükségességét, hogy az elnyomás alól felszabaduljon a munkás s a szegényparaszt.

43 Nem volt alaptalan a vádhatóságnak az a megállapítása, miszerint, „Gombkötő Péter nemcsak tevékeyen részt vett a kommunista mozgalom szításában, hanem abban vezető szerepet játszott."^ Gombkötő Péter amellett, hogy a szegedi sejtben vezetőszerepet töltött be volt egy sejtje, amelynek ő volt az irányítója. Az ellenforradalmi osztálybíróság előtt bátran vallotta magát kommunistának. Sejtjéhez tartozott Zeisler György, Karácsonyi Etel és Strausz Sándor. Érdemeket szerzett a kommunista eszmék terjesztésében, letartóztatása idején az Új Március több számát találta meg nála a rendőrség. Korom Mihály, foglalkozásra nézve szobafestő és mázoló-segéd ellen megfogalmazott fő vád az 1921. évi III. törvény 1—3 §-ai alapján „az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett" elkövetése. Ebben rótták fel terhére a kommunista sejt szervezésének vállalását 1931 nyarán, valamint hogy a betiltott kommunista párt budapesti központjával tartott kapcsolatot továbbá a tiltott kommunista sajtótermékek, mint például az „Új Március" terjesztését, olvasás céljából történt átadását, a szervezett új sejttagoknak és az OIB megbízható fiataljainak. Mindezen cselekményét a Bt. 91. §-nak alkalmazásával, 2 (két) évi fegyházra mint főbüntetésre és politikai jogainak gyakorlásában öt (5) évi felfüggesztésre ítélte.

45 Megjegyezzük, hogy az ítélet indoklásában is olvasható az a forradalmi harcosok visszaemlékezéseiben és szóbeli tájékoztatásából kitűnő vélemény, miszerint Korom Mihály egy időre elveszítette Geráék bizalmát s a rendőrségi megfigyelésekből tévesen arra következtettek, hogy Korom Mihály a rendőrség ügynöke. A bírósági tárgyalás idején tisztázódott előttük, hog tévedtek, Korom Mihály nem volt áruló. Gladics Józsefet, a szegedi szervezkedés korábbi vezetőjét szintén az ellenforradalmi rend, a tőkések és földbirtokosok hatalmának megdöntésére irányuló szer41 Csml főügyészi iratok IV. 343/1932. 1—2. p. 42 Uo. 12. p. 4S Gombkötő Péter visszaemlékezése 1979 december 16-án. (Saját gyűjtés). 44 Csml főügyészi iratok IV. 343/1932. Az 1933 április hó 4-én hirdetett ítélet 3, 15. p. 45 Csml. Szeged ikir. főügyészi iratok IV. 343/1932. 1. p. 275