A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

vezkedésben, a kommunista párt szervezésében, a marxista eszmék és politika terjesztésében s hirdetésében találta bűnösnek a vádemelés. Gladics József esetében, noha az ő tevékenysége 1932. elején visszafogottabb volt mint az 1920-as, valamint az 1930—1931-es években, de figyelembe véve, hogy a vádlott régebben már volt letartóztatásban és börtönben, az 1931. júniusában történt szabadulás után most újabb 2 (két) évi fegyházra mint főbüntetésre ítélte az ítélőtábla. A kiszabott büntetéséből az 1932. évi április 4-től 1932. szeptember 7-ig tartott vizsgálati fogsággal öt hónapot kitöltöttnek ítélt a bíróság.

46 Komócsin Antal kommunista sejttagnak az 1932. szeptember 7-én kiszabott öt havi fegyházbüntetését egy évre súlyosbította a törvényszék. A vádlottat elsősorban a hatalom megdöntésére, a proletariátus uralmának megteremtésére irányuló szervezkedésben és kísérletben mondotta ki bűnösnek a törvényszék. Komócsin Antal már 1930-ban a Délalföldre kiterjedt kommunista szervezkedésben is részt vett Gladiccsal, Gerával és több társával. Ő szervezte be az illegális sejtbe Pontyik Pált, 1931 őszén. Részt vett azokon a tanácskozásokon, amelyek Pontyik Pál és Széli József lakásán voltak megtartva s azokon tárgyalták meg a pártszervezés további feladatait, eszközeit, a hatalom elleni harc propaganda és agitációs módszereit s az 1932 március 5-i tanácskozáson ismételten állást foglaltak Lájer Dezső szociáldemokrata pártszervezet titkára ellen beterjesztendő javaslat ügyében. Komócsin Antal, Gera Sándor és Gombkötő Péter, valamint Gladics József egyik teljesen megbízható elvtársa és harcostársa volt.

47 Nagy János kommunistát nyolc (8) hónapi fegyházbüntetésre ítélte a szegedi kir. ítélőtábla 1933. november 29-én hozott ítéletében.

48 Politikai jogainak gyakorlását 3 évre függesztette fel a bírósági végzés. Nagy János folyamatosan részt vett a kommunista párt szervezésében, s mint birkózó sportoló a szegedi Munkás Testedző Egyesületben osztályharcos magatartást tanúsított az ellenforradalmi rendszerrel „osztálybékén" fáradozó, megalkuvó Lájer Dezső pártittkárral szemben s azt a nézetét hangoztatta, hogy a Munkás Testedző Egyesület munkássportolói nem lehetnek apolitikusak, passzív szemlélői a tőkés kizsákmányolásnak és politikai jogfosztottságnak, Nagy János agilis tagja volt az OIB szegedi csoportjának és a Természetbarátok Turista Egyesületének. „Egy nap az életemből" címmel cikket írt a Házi Újságba, amely megjelent, amely írás — a vád szerint -— kimerítette az „osztály ellen izgatás bűntettét, egyéb cselekményeivel pedig az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos megdöntésére irányuló bűntettet is". Még a fiatalkorúak tekintendő Lieb Richárd, Machánszky József, továbbá Strausz Sándoi és Karácsonyi Etel fiatal kommunista OIB tagoknak, akik Gombkötő Péter többszöri kezdeményezésére és Lájer Dezső párttitkár tiltakozása ellenére a Kommunista Internacionálét énekelték a Munkásotthonban, még ezt a tevékenységét is úgy ítélte meg a vádhatóság, mint a kommunista pártnak a fennálló ellenforradalmi rendszer megdöntésére irányult felforgató cselekményt. Olvasták a párt illegális kiadványait, az Új Márciust, részt vettek a Vörös Segély mozgalom szervezésében. Mindezt figyelembe véve Lieb Richárd és Machánszky József — az elszenvedett kínzások után — dorgálást kaptak, Strausz Sándor, aki Gombkötő Péterrel annak tanácsára elvállalta, hogy az ifjúság körében lázító beszédet tart a Levente-intézmény ellen, továbbá részt vett a pártszervezésben is, az 1921. évi III. te. 5. §-ának 1. bekez46 Uo. lp., a 4097/1933. sz. alatt 1933. november 29-én hozott ítélet Korom Mihály és társai ügyében, lp. » Uo. 48 Uo. 276