A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

Dr. Szepesi Imre orvos, aki 1932-ben 46 éves volt, Devecser községben született, s Szegeden a Lőwi E. utcában lakott, mint már több helyütt hivatkoztunk az ő munkásmozgalmi tevékenységére, Szegeden a legkiemelkedőbb marxista-lenini elméleti műveltségű ember abban az időben — 1926-tól élete végéig, 1934-ig. Sokszor megemlítették már publikált tanulmányokban, dokumentum-kötetekben és újcikkekben Szepesi doktor szemináriumát. Az archívumokban őrzött visszaemlékezésekben sűrűn olvashatjuk, hogy a visszaemlékező a Szepesi Imre szemináriumaira járt Szegeden. Ezekre történő hivatkozással az olvasó és kutató gyakran találkozik a párt KB mellett működő Párttörténet Intézet Archívumában és a Csongrád megyei Pártarchivumban és nyilvántartásban. Hogy mennyien nevelkedtek osztályharcos marxistákká vagy ismerkedtek a marxizmus tanaival a Szepesi szemináriumokon, csak megközelítő adataink vannak. Dr. Berkes Pál orvos, dr. Zápori Dezső orvos, a Szilberman testvérek közül hárman, továbbá Dobó Miklós, Sz. Nagy József és még sokan mások. A rendőrségi nyomozók súlyos terhelő vádakat halmoztak fel ellene. Ő, dr. Szepesi Imre a fiatalokat marxista osztályharcos szellemben tanító és nevelő, a Természetbarátok Turista Egyesületének vezetője, a Szavalókórus vezetője, a pártszervezet keretében működő és marxista-komunista elveket hirdető OIB szegedi csoportjának egyik vezetője, a Házi Újság tényleges főszerkesztője s maga is írója-szerzője, a kapitalizmust s a magyarországi fasizmust gúnyos iróniával leleplező újságnak. Lázítóbbnál lázítóbb cikk és képábrázolásokat készített a Munkásotthon Házi Újságjába. A letartóztatása idején a lakásán tartott házkutatás során páratlanul gazdag könyvtárában nagy mennyiségben találtak és foglaltak le „bűnjelként" marxista műveket, marxista szellemű folyóiratokat, és a Szovjetunióról szóló könyveket. Ilyenek a Kommunista Kiáltvány, a „Sarló és Kalapács" című füzetek.

37 Ross István detektív a m. kir. államrendőrség szegedi kapitányának készített jelentésében közölte, hogy Szepesi Imre doktor lakásán tartott házkutatás során megtalálták egy, a moszkvai emigrációban élő magyar írók és művészek szövetsége által „A Magyar Jelen" című folyóiratot és röplapokat, amelyek a kommunista mozgalom agitációjához szükségesek."

38 A jelentés megemlíti továbbá, hogy az említett proletár írók és művészek szövetségéhez tartozó magyar kommunista írók munkáit, így Illés Bélának az „Ég a Tisza" című regényét, Zalka Máté „A hadjárat vége" című elbeszélését, valamint a „Proletár" című verseskötet s a „Sarló és Kalapács" folyóirat 1931. évi augusztusi és szeptemberi számát is lefoglalták. Ezeken kívül még sok röpcédulát. A detektív feltételezése szerint, „valószínű, hogy dr. Szepesi Imre ezeknek az íróknak a műveit azért szerezhette be, hogy a szoc. dem. pártban alakult Országos Ifjúsági Bizottság" mozgalmának leple alatt működő kommunista irányú szervezkedés céljaira felhasználhassa."

39 A detektív valószínű, hogy nem tévedett, amikor arra következtetett, hogy dr. Szepesi Imre kommunista irányű összeköttetése által szerezhette be az említett tiltott marxista műveket, s hogy a kommunista összeköttetést Bécsbe utazó felesége, dr. Szarnék Sára biztosította. Végül is a királyi kúria ítélete majdnem hogy meglepő. Dr. Szepesi Imre vádlott fegyházbüntetését négy hónapról két hónapra mérsékelte.

40 A valóság ismeretében az ítélet mégsem meglepő. A vallató pribékek szadista kéjüknek engedve addig és annyira megkínozták, hogy szabadulása után már csak két hónapig maradt életben, súlyos sérüléseibe belehalt. A halálának közelségét nyilván a börtönorvosa is megállapította, s a bíróság nem akarta, hogy dr. Szepesi a börtön falai között haljon meg. 37 Csml. főügyészi iratok IV. 343/1932. 2, 3, 4, 10. 38 Uo. 1933. január 31-én kelt nyomozó-jelentés, mint melléklet. 89 Csml. Szegedi kir. főügyészi iryatok 343/1932. 40 Uo. a B. I. 4097/83/1933. sz. alatt 1. p. 274