A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez

párttitkárral szemben hangzottak el a mind súlyosabban terhelő vádak, hanem annál sokkal jobban tisztelt, a munkások legjobbjai által szeretett dr. Szepesi Imre dok­tottal szemben. Sajnos az egyes vallomások hallatlanul sokat ártottak a vádlottaknak a tárgya­lás előtt is. Egyre gyakrabban vitték őket a a pribékek elé újabb vallomások kiszen­vedtetésére. Okkal emlékezik ma is vissza nagyon keserűen Gombkötő Péter elvtárs, hogy amikor láncra verve kísérték őket a bírósági tárgyalásra nemcsak polgárok, de a szociáldemokraták között is voltak olyanok, akiket felismert, akik akkor szidalmazták és leköpdösték őket a Mérey utcában. 29 Voltak, akik nem bírták fizikailag és idegileg a megismétlődő kínozásokat és néhány fontos adatot közöltek. Volt vádlottja az 1932-es pernek, Pontyik Pál személyében, akit 3000, azaz hárome­zer Pengő készpénz óvadék lefizetése ellenében szabadlábra helyezett az ügyészség. Neki tehát nem kellett a nagyon kellemetlen vizsgálati fogságot átélni. 30 Elsőfokú bírósági tárgyalás 1932 augusztus végén s szeptember elején volt. 1932. szeptember 7-én hozta meg ítéletét a bíróság. A fővádlóit — mint a tárgyalás későbbi előrehaladtával kiderült — nem is Sebes László volt, hanem Korom Mihály. A sze­gedi királyi Kúria 1933. november 29-én született ítélete már „Korom Mihály (fes­tősegéd) és társai ügyében" született. 31 A tárgyalás folyamán az ügyészi, majd a főügyészi jogi következtetésekben meg­állapították, hogy az illegális kommunista tevékenység az ellenforradalmi rendszer ellen lázító cikkek és beszédek, a tiltott kommunista folyóiratok terjesztése Gera Sándor, Gombkötő Péter, Korom Mihály és Gladics József terhére írható. Sebes László szerepét ugyanezen ténykedésben jóval enyhébbnek találták, mint a letartóz­tatások idején feltételezték a nyomozók. Szepesi Imre doktor szerepe pedig súlyosabb­nak bizonyult. Még annyit, hogy a vádlottak között voltak olyan személyek, akik „csak" a megadott törvényes körülmények között fejtettek ki „politikai bűncselek­ményt", Ilyennek volt minősíthető az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi csuporjá­ban történt részvétel, annak rendezvényein vállalt kisebb-nagyobb szerep, pl. a sza­valókórusban, sportegyesületben, a Munkásdalárdában, vagy legális és féllegális kom­munista folyóiratok elolvasása. Az 1932 augusztus 28 — szeptember 7-e között tartott bírósági tárgyaláson az ügyész s a vádhatóság döntően Gera Sándor, Gombkötő Péter, Gladics József, dr. Szepesi Imre és Korom Mihály, valamint Sebes László tevékenységének megállapí­tására törekedett. A vádlottak között volt építőmunkás, (Komócsin Antal), vas és fémipari munkás (Gombkötő Péter), bőripari munkás (Gera Sándor), cipészsegéd (Szilbermann Gyula), (Szilbermann Ferenc), kereskedősegéd, fogtechnikus (Mach­hánszky József), hentessegéd (Gladics József) és számos fiatalkorú. Fiatalkorúak vol­tak : Lieb Richárd, Börcsök Ignác, Geleta Pál, Machánszky József. Az 1932 november 4-én megtartott tárgyaláson a vádlottak egy részének enyhí­tésért, az ügyész súlyosbításért benyújtott fellebbezése folytán a királyi Kúria 1933 április 4-én, majd a szegedi ítélőtábla 1933. november 29-én kelt megerősítő íteleté­vel fejeződött be a per. Az elsőfokú bírósági ítéleteket a későbbi ítéletek súlyosbították. így például Korom Mihályt, Gera Sándort, Gömbkötő Pétert és Gladics Józsefet, akiket már ak­kor az 1921. évi III. törvény l.-és 2. paragrafusaiban foglaltak alapján „társadalom és az állam törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett" szerint mi­29 Lásd Gombkötő Péter visszaemlékezését. Csongrád megyei párt-Archívuma. 3—4. p. (A szer ző gyűjtése) 30 Csml. Szeged. IV. 343/1932. A B. 2880/13/1932. végzés kelte 1933 április 29. 31 Csml Szegedi kir. főügyészi iratok 2 IV. 343/1932. csomóból a B. I. 4097/83/1933. sz. alatt. 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom