A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)
Sárközi István: Adalékok az 1930–1933-as évek szegedi kommunista pereinek történetéhez
párttitkárral szemben hangzottak el a mind súlyosabban terhelő vádak, hanem annál sokkal jobban tisztelt, a munkások legjobbjai által szeretett dr. Szepesi Imre doktottal szemben. Sajnos az egyes vallomások hallatlanul sokat ártottak a vádlottaknak a tárgyalás előtt is. Egyre gyakrabban vitték őket a a pribékek elé újabb vallomások kiszenvedtetésére. Okkal emlékezik ma is vissza nagyon keserűen Gombkötő Péter elvtárs, hogy amikor láncra verve kísérték őket a bírósági tárgyalásra nemcsak polgárok, de a szociáldemokraták között is voltak olyanok, akiket felismert, akik akkor szidalmazták és leköpdösték őket a Mérey utcában. 29 Voltak, akik nem bírták fizikailag és idegileg a megismétlődő kínozásokat és néhány fontos adatot közöltek. Volt vádlottja az 1932-es pernek, Pontyik Pál személyében, akit 3000, azaz háromezer Pengő készpénz óvadék lefizetése ellenében szabadlábra helyezett az ügyészség. Neki tehát nem kellett a nagyon kellemetlen vizsgálati fogságot átélni. 30 Elsőfokú bírósági tárgyalás 1932 augusztus végén s szeptember elején volt. 1932. szeptember 7-én hozta meg ítéletét a bíróság. A fővádlóit — mint a tárgyalás későbbi előrehaladtával kiderült — nem is Sebes László volt, hanem Korom Mihály. A szegedi királyi Kúria 1933. november 29-én született ítélete már „Korom Mihály (festősegéd) és társai ügyében" született. 31 A tárgyalás folyamán az ügyészi, majd a főügyészi jogi következtetésekben megállapították, hogy az illegális kommunista tevékenység az ellenforradalmi rendszer ellen lázító cikkek és beszédek, a tiltott kommunista folyóiratok terjesztése Gera Sándor, Gombkötő Péter, Korom Mihály és Gladics József terhére írható. Sebes László szerepét ugyanezen ténykedésben jóval enyhébbnek találták, mint a letartóztatások idején feltételezték a nyomozók. Szepesi Imre doktor szerepe pedig súlyosabbnak bizonyult. Még annyit, hogy a vádlottak között voltak olyan személyek, akik „csak" a megadott törvényes körülmények között fejtettek ki „politikai bűncselekményt", Ilyennek volt minősíthető az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi csuporjában történt részvétel, annak rendezvényein vállalt kisebb-nagyobb szerep, pl. a szavalókórusban, sportegyesületben, a Munkásdalárdában, vagy legális és féllegális kommunista folyóiratok elolvasása. Az 1932 augusztus 28 — szeptember 7-e között tartott bírósági tárgyaláson az ügyész s a vádhatóság döntően Gera Sándor, Gombkötő Péter, Gladics József, dr. Szepesi Imre és Korom Mihály, valamint Sebes László tevékenységének megállapítására törekedett. A vádlottak között volt építőmunkás, (Komócsin Antal), vas és fémipari munkás (Gombkötő Péter), bőripari munkás (Gera Sándor), cipészsegéd (Szilbermann Gyula), (Szilbermann Ferenc), kereskedősegéd, fogtechnikus (Machhánszky József), hentessegéd (Gladics József) és számos fiatalkorú. Fiatalkorúak voltak : Lieb Richárd, Börcsök Ignác, Geleta Pál, Machánszky József. Az 1932 november 4-én megtartott tárgyaláson a vádlottak egy részének enyhítésért, az ügyész súlyosbításért benyújtott fellebbezése folytán a királyi Kúria 1933 április 4-én, majd a szegedi ítélőtábla 1933. november 29-én kelt megerősítő íteletével fejeződött be a per. Az elsőfokú bírósági ítéleteket a későbbi ítéletek súlyosbították. így például Korom Mihályt, Gera Sándort, Gömbkötő Pétert és Gladics Józsefet, akiket már akkor az 1921. évi III. törvény l.-és 2. paragrafusaiban foglaltak alapján „társadalom és az állam törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló bűntett" szerint mi29 Lásd Gombkötő Péter visszaemlékezését. Csongrád megyei párt-Archívuma. 3—4. p. (A szer ző gyűjtése) 30 Csml. Szeged. IV. 343/1932. A B. 2880/13/1932. végzés kelte 1933 április 29. 31 Csml Szegedi kir. főügyészi iratok 2 IV. 343/1932. csomóból a B. I. 4097/83/1933. sz. alatt. 272