A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Börcsök Vince: Adatok a pálinkafőzés és fogyasztás hagyományaihoz Szegeden és környékén

erjedő anyagot hoztak létre. Aroma nélküli, jellegtelen pálinkát nyertek belőle. Ez a pancsolás inkább a falusi, városi lakosság körében a második világháború után terjedt el. Bálint Sándor kutatásai szerint Szegeden spirituszból is készítettek pálinkát. Olykor a cefrét erősítették meg spiritusz hozzáadásával.

20 Az ország más vidékein a helyi termelési hagyományoknak megfelelően más nyersanyagból is főztek pálinkát.

21 A pálinkafőző készség és felszerelés A pálinkafőzés azon az elven alapszik, hogy a szesz fajsúlya kisebb, mint a vízé. A szesz a víz forráspontja előtt párává alakul, ami a hideg vízen keresztül vezetett csőben lehűl, lecsapódik. E sajátos folyamat lebonyolításához igényes felszerelés kell.

22 A lepárló készülék főbb tartozékai: 1. A tüzelőberendezés legegyszerűbb formája a vályogból készült katlan, amibe az üstöt beleteszik. Használták a krumplifőző kazánt, másnéven füllesztőt is. A pálinkafőzdékben optimális hatásfokkal működő, külön erre a célra készített kazánok vannak. 2. A lepárló üst legegyszerűbb formája a mosáshoz használt, katlanra helyezett kétfülű rézüst. (3. ábra) Ha mód volt rá, kettőt összeborítottak és megoldódott a lefedés gondja is. Sajnos gyakori jelenség volt, hogy az egyszerű paraszti készségek nem rézből készültek. Használtak zománcos, de jobb hiányában vasüstöt is.

23 3. A fedő lehet deszkából. Gyakran kármentőt borítottak a púposra rakott rézüstre. Kisebb átalakítással használt rézüstöt alkalmaztak lefedésre. 4. A páracsöveket elengedhetetlenül rézből készítették. A katlan mellett két-három hektóliteres hordóba hideg vizet tettek. A páracső úgy jó, hogy minél több utat 3. A kisüsti pálinkafőzésnél használt rézüst. M[agassága] : 40 cm,f[első] áftmérője] : 60 cm. Lelt. sz.: 72. 5. 1. (MFM) 4. Hűtőfazék spirális páracsövekkel Fá: 50 cm, m: 32 cm. Lelt. sz.: 73. 11. 1. 4. (MFM) 20 Bálint S„ 1976/77. 188. 21 Vö. Szabadfalvy J., 1956. 478. 82 Soós /., — Rakcsányi L., i. m. 44. 23 Vö. Szilágyi M., 1977. 506. 100