Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A XVIII. század folyamán a céh nyilván a tanult mesterek csekély száma miatt nem tudta a folyton fejlődő Város szükségleteit kielégíteni. Ezért a Tanács azzal siet az istápolására, hogy a szegedi vásárokra hozott minden eladó kocsi után a bognárok és kovácsok közös céhének javára 5 dénárt kell fizetni (1731). Még jóval később Dugonics és Vedres is megfigyeli, hogy a legközelebbi erdővidékről, Baranyából sok szekeret, kocsit, ekét, bútort hoznak a szegedi vásárokra.

9 Ez azonban hamarosan megszűnik, mert a tiszai faúsztatás állandósulása folytán a Város faipara is mind híresebbé válik. Egyébként a bárányi kocsi emlékezete a szegedi szóláskincsben máig él. Akivel tréfát űznek, bolondot járatnak, azt bárányi kocsira ültették. Régi árszabások, följegyzések a kocsinak még több olyan fajtáját emlegetik, amelyekről nevükön kívül alig tudunk valamit. Ilyenek a még említendők mellett a somorjai kocsi, győri kocsi. A kocsi szó szegedi írott emlékben először Körösi (Fraxinus) Gáspár orvosnál fordul elő. Egyik levelében írja: egy kocsin Sennyébe siettem volna. Egy Bolognában tanuló szegedi diák, Szegedi Pál későbbi csanádi püspök a kocsiról, kocsizásról tréfás olasz versezetet írt.

10 A kocsi és részei számos helyi szólásunkban is élnek. Ne sóvárogj olyan lány vagy legény után, aki nem szeret : ne szaladj olyan kocsi után, aki nem akar fővönni. Ha módod van rá, ne járj gyalog \jobb kocsin nyomorogni, mint gyalog kényöskönni. Kisiratosi változata : jobb kocsin szorossan, mint gyalog urrassan.

11 A nagyzolást rójja meg :fakó kocsi kendörhám, nömös embör, szűrdolmány. Dombiratosi tanács a pártfogó megbecsülésére : annak a nótáját fúdd, akinek a kocsija farán ülsz.

12 Se ide, se tova nem halad a dolgában : mögszegődött nálla a kocsikerék. Éktelenül káromkodik : fohászkodik, mint a kereketörött kocsis. Gorombán, illetlen szavakkal szólt hozzám : úgy beszélt velem, mint kocsis a lóval. Kevély ember : bíró kocsisa se kevélyebb nála. A kocsi részei és a hozzájuk fűződő hiedelmek A kocsinak számos része van, legtöbbjük nevét a gazda is ismeri.

13 A nyírből, bükkfából készült rúd, kocsirúd mellé fogják a lovat. A szabadon álló végén levő, hozzáerősített kampós szögnek, amelybe a ló nyaklóját akasztják, nyaklószög, nyaklótartószög, a kovácsok nyelvén olykor rúdstefni a neve. A rudat a kocsiban a rúdszárny tartja, amely hátrafelé kétágú villaként nyúlik szét a kocsi első tengelye fölött. Végeit egy összekötő fapánt, a zihajuha, régen kocsiiha, tanyaiak ajkán juhász tartja össze, amely a kocsi alvázán hosszanti irányban elterülő rúdhoz támaszkodik. Ennek nyútó, a nagysaroglya alatt végződő nyúlványának pedig nyútóvég a neve. A rúdszárnyra van a rúd tövénél egy vékony, de erős fagerenda keresztbe vasalva. Ez afülhérc, Alsótanyán/w/Aéc, szőregiek ajkán förhéc. Két végét az elsőtengely két kiálló végével az ívelő csatlás köti össze, amely egyúttal a kocsi fellépőjéül, hágcsójául is szolgál. A fülhérc vasburokba foglalt, karikában végződő két végének sukka9 Vedres I., A sívány homokság. 116. 10 „Capitolo in lode de cocchi molto ingenioso con vn sonetto per il contrario, cosa degna di essere vedvta." Firenze 1572. In: Szeged reneszánszkori műveltsége 77. 11 Kovács F., Iratosi kertek alatt. 216. 12 Tóth Béla baráti közlése. 13 A magunk emlékezete és rokonsági közlések mellett, főleg Bajnóczy Sándor, Hodács Andor és Veress Lajos (Dorozsma) kovácsmesterek és Faltin Sámuel bognármester voltak segítségünkre. 4* 51