Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

csak egyetlen kekfestóműhely működik: Perényi Jánosé Kisteleken. Az ő pályájáról Juhász Antal írt forrásértékű tanulmányt, amelybó'l állandóan merítünk magunk is. Nyilvánvaló, hogy Perényi János adatközlései nagy egészükben az elhalt szegedi szakmai állapotokra is érvényesek. Legújabban ez is megszűnt. Juhász Antal dolgozatából tudjuk, hogy a festőinas első munkái közé tartozott a terigetés, vagyis a kimosott vászonvégeknek a padláson szárítás végett való kiterítése. Az inas dolga volt az indigótörés is : a darabos bengáli indigót reipsalni néven emlegetett vastagfalú rézüstben vasgolyókkal törte porrá. Ez úgy történt, hogy az inas a fülénél fogva forgatta az üstöt, amelyben öt-hat mozgó vasgolyó porlasztotta szét az inBádogtábla kékfestők névsorával (Juhász A. nyomán) digót. Késó'bbi idó'kben már porrá törve árusították a kereskedők. Az inas feladata volt a kipakeverés, továbbá a ráfozás, ráf húzás is. Ezekró'l még szó lesz. Perényi János kisteleki műhelye négy helyiségből állt, ami nyilvánvalóan megfelel a régebbi szegedi beosztásnak is. Egyik a tarkázószoba, újabb nevén mintázószoba. Itt vannak a minták, Percnyinél mintegy 200 darab. Régebben volt benne tarkázóasztal és sasi, amelyben a mintázó pép állott. Már a századforduló előtt megjelent azonban a peratin néven emlegetett mintázó gép is. A kipaszoba berendezése: két kipa, azaz hengeralakú, 3 m mély, 1,5 m átmérőjű betonkád. Fölészerelve két ráf. Az egyik kerekráf a másik meg csillagráf A mennyezethez erősített csigán lehetett őket mozgatni. A ráfok segítségével lógatták a vásznat festés végett a kipába. Időnként leeresztették, majd fölhúzták: így kapták meg a kívánt színárnyalatot. A kipaszobában volt még kipakavaró, kifőzőüst, keményítőfőzőüst, mosókád, továbbá hordó az indigóserfolás, röviden serfolás munkájához. Más helyiség a szárítópadlás. Megjegyezzük, hogy alkalmas időben az udvaron is szárítottak. Ez volt a külsőszárító. Végül külön színben állott a mángolló. Perényi János mángorlója 6,5 m hosszú, 90 mázsa terméskővel van a ládája megtöltve. Újabb időkben villanyerővel mozgatják. Régebben lóval vontatták. Ebben a színben van még a haspli, másként pámoló. A kékfestés előkészítő munkája a serfolás, beserfolás: 200 literes hordóban 4 kg indigófestéket, 20 kg meszet, 12 kg vasgálicot forró vízben összevegyítenek. A festék egy nap alatt sárgás keverékké érik össze. 378