Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

Az erdélyi szűrposztót idehaza szebenyi posztó néven emlegették. Más fajtának fölbukkan a magyarországi posztó neve is, amely talán még a hódoltsági időkre és Felsó'-Magyarországra emlékeztet. 1813. Magyarországi posztóból 4 és 5 pontomos öreg szűr 6fl. Világos a tótposztó felvidéki származása. 1813. Egy nagyobb Tót posztóból szűr nadrág 2fl. és 30 kr. XVIII. századbeli áriimitációk adnak hírt arról, hogy Szegeden a váci szűr 4 forint 50, a privigyei szűr 4 forint 40, a losonci szűr és rimaszombati szűr pedig 4 forint 30 dénárba került. Ez már jelentős ipari, vásári forgalomról tanúskodik. Lehetséges azonban az is, hogy ezek a felvidéki műhelyekhez kötött típusformák — megfelelő helyi ízlésbeli módosulással — korán meg is honosodtak a szegedi szűrszabók szakmai gyakorlatában.

5 A szűrszabók árszabása a Város 1781. évi limitációjában Szebenyi Posztóból egy öreg 4 és 5 puntomos szűr 3.15 ft. Ismét ennél is kisebb ez, 2 és 3 puntomos 2.85 ft. Egy puntomos és hét singes 2.70 ft. Hatos 7,8 és 9 Ebbéli Speciesből leg öregebb kankó vagy szűrdolmány, mely más fél singes, akit Halászok szoktak viselni 2.25 ft. Más fél fertály os 2 Egy sing fertályos, vagy egy sing 3 puntomos 1.70 ft. Egy singes fúrás nélkül 1.41. Magyar országi és a Szebenyi kívül más Erdélyi Posztóból Egy öreg 4 és 5 puntomos szűr 2.75 ft. Ismét ennél is kisebb, azaz 2 és 3 puntomos 2.60 ft. Egy puntomos és 2 singes 2.40 ft 6, 7, 8 és 9-es 2 Ugyan ebbeli posztóból Kankó Halásznak való 2 Egy Sing fertályos és 3 fúrásos 1.56 ft. Egy singes és egy fúrásos bélesnek való 1.25 ft. Egy singes fúrás nélkül Egy singesnél kisebb 2 ujjnyival Ha pedig a Gazda ad posztót, akár szűr akár posztó akár bankó varrástól lészen 25.

6 A Somogyi Könyvtár kéziratgyűjteményében

7 olvasható egy határozat, a szűrremök szabásának rendje : Az érdemes Szűr Szabó Czéh végzésibül a Remek szabásnak punctumjai így következik: 1 szőr A Remekes 14 Sing posztóbul tartozzon egy hosszú szűrt és két szűr dolmánt ki szabni és következendő móddal. A Hosszú Szűrnek hossza két sing négy punctum, a Pálha szélessége két punctum, az Aszalja hosza egy sing öt punctum, az Újjá hoszsza tizenhárom punctum. A vállánál az újjá bősége két punctum, a Keze fejénél öt punctum, a gallérja hosza tizenhárom punctum, alól a szűrnek egész bősége három sing és két punctum legyen. A nagyobbik szűr dolmánnak a hosza egy sing, a hátulyának a rántzánál a szélessége kilentz punctum, a Rántza hosza négy punctum, az Újjá hosza tizenkét punctum, a melyhez kéz ellő, toldás 5 Az 1813. évi Árszabás adatai. Kovács 213. 6 SZÁL. 7 Somogyi Könyvtár. 336. sz. kézirat. Vö. ehhez Györffy I., A cifraszűr. Bp. 1930. 820—84. A szabás módjairól, műszavairól 88—96. Győrffy e nagy müvében a Duna-Tisza közéből csak a kecskeméti szűrszabóság múltjáról közöl adatokat, többek között a remekelés rendtartását is. Az alföldi homokvilág népe előtt híresek lehettek a kecskeméti szűrszabók. Emlékezetüket egy alsótanyai öreg bőrdudástól, Varga Ferenctől gyűjtött nóta (1933) is őrzi: Kecskeméti szűrszabó legénynek Letörött a bal válla szögénynek. Ircölni, fircölni, kurcolni, Tunnál-ё még szűrkankót fircölni? 24 A Móra Ferenc Múzeum Évk. 77. II. 369