Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

adattasson. A vállánál az Ujja bősége hat punctum, a Keze helyénél három és fél, a Gallérja bősége tizenkét punctum legyen. A Kissebbik Szűr dolmánnak hosza tizenöt punctum, a Hátulja szélessége a Rántzánál nyolc punctum, a Rántza hosza három punctum, az Ujja hosza tizenhárom punctum, a Vállánál az Ujja bősége öt punctum, a Keze fejénél három punctum, a Gallérja bősége tizenegy punctum legyen és mind a két Szűr Dolmányon zseb fedél és tisztességesen minden hiba nélkül el készült legyen. Nyilván a céhen kívüli kontármunkát akarja megakadályozni a céhnek egyik határozata. 1835. Céh gyűlés alkalmával együtt lévén és egyes akarattal elvégződött, hogy ezután az legényeknek egy Mester se bátorkodjon végszűrt kézibe adni? A végszűr egy vég szűrposztót jelentett. Kovács János megjegyzi,

9 hogy a szűr „virágékítménye mind alakjában, mind varrási stílusában és csoportosításában a suba kivarrott díszétol teljesen elütő." Állítását sajnos nem részletezi. Helyesen jegyzi még meg, hogy a suba és szűr Szegeden mindig a férfiviselethez tartozott. Készült fiúgyermekeknek is, amelynek gyerökszür volt a neve. Csaplár Benedek szerint cikula néven emlegették a szakmában a szűrön körbevarrt posztó- vagy bőrszeletet. A szűrszabó dolga volt valamikor a szűrtarisznya, másként szőrtarisznya, továbbá a pokróc, lópokróc készítése is. 1827-ben 20, 1850-ben 12, 1870-ben 8 szűrszabó dolgozott Szegeden, az elsővilágháború után már egy sem. A két világháború között vidéki mesterek még árultak vásárainkon.

10 8 A szegedi szűrszabó céh irataiból. 9 Kovács 213. 10 Hilf 101. 370