Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

Szeged bőriparában, de a Város közéletében is igen jelentős szerepet játszott a Felmayer, szegedi ajkakon Fölmayer család, amely bécsi eredetű és mészárosként 1759-ben nyert szegedi polgárjogot. A család bécsi [ágával még a múlt század második felében is tartja a rokoni kapcsolatokat, amikor ő maga itt Szegeden, a reformkorban már magyarrá vált. Föltételezhető, hogy az első Felmayer üzleti politikából telepedett meg itt Szegeden, hogy Bécsnek marhaszükségletét közvetlenül, azaz a magyar tőzsérek kizárásával, családi összeköttetések révén intézze. A család már a XVIII. században a mészárosság mellett egy rokonszakmát kezd hosszú nemzedékeken át művelni, és ez a némettímárság volt. A család egyik tagja, Felmayer Antal, a napóleoni háborúk idején a Kistisza (ma Maros utca) mocsaras vízállásán a Kéri Kata luka néven emlegetett vízeresztő árok mellett 900 négyszögöles telket vásárolt. Ez a terület egyébként a mai Maros, Tímár és egy másik híres tímárcsaládról elnevezett Kálmán utca körzete, ahol a bőráztatásra abban az időben még bőséges lehetőségek voltak. Ezzel voltaképpen a felsővárosi Tabán törökkori bőrműves hagyományait is folytatják. Felmayer a vízjárta telket föltöltötte, és hatalmas műhelyet, családi házat épített rajta. A tímárság mellett később kékfestőgyárat is alapított. Felmayer Antal kisebbik fiának, az 1816-ban született János tímárlegénynek vándor könyve tanúsítja, hogy 1834—1838 évek között a következő vándorutat teszi meg: Arad, Versec, Pancsova, Zimony, Mitrovica, Temesvár, Versec, Baja, Buda, Bécs. Bécsből elindulva a következő fontosabb helyeket lakja meg: Znaim, Prága, Teplitz, majd Drezda, Meissen, Lipcse, Halle, Magdeburg, Hamburg, Lübeck, Koppenhága, Trelleborg, Flensburg, Kiel, ismét Lübeck, Hamburg, Bréma, Oldenburg, Deventer, Amsterdam, Leiden, Hága, Delft, Rotterdam, Antverpen, Brüsszel, Köln, Aachen, Bonn, Koblenz, Frankfurt, Mainz, Mannheim, Worms, Stuttgart, Ulm, Augsburg, München, Salzburg, Bécs. Szegeden váltott vándorkönyve mellett dánnyelvű Vandrebog-ja. is ránkmaradt. Naplójegyzetei sajnos, igen szűkszavúak. A helyek följegyzésén túl csak néhány szóval utal a szakmai jellegzetességekre. Megjegyezzük még, hogy Felmayer János tímárműhelye az Árokparton, a későbbi Árpád utcában, a mai Sebészeti klinika táján állott. Mesterségét János fia, Mikszáth Kálmán legkedvesebb szegedi barátja is folytatta. 320