Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)
NÉPVISELET A NÉPVISELET MÚLTJA A szegedi népviselet múltjáról első biztos értesüléseink a XVI. század elejéró'l származnak. Az 1522. évi tizedjegyzékből kibontakozó viseleti kultúra körvonalai mindenesetre már bizonyos polgárosultságról, az önellátás hagyományai mellett az egykorú európai divatokhoz való alkalmazkodásról is tanúskodnak. Nézzük meg szám szerint is azokat a családneveket, amelyek a ruházkodásról vallanak. A bó'r és szaru feldolgozását idézi a Szűcs, illetőleg Pellio, Pellifex (25), Hímvarró (1), Csapó (5), Tasalos ('tarsolyos, tarisznyakészító" 1), Kesztyűs (1), Varga (33), Szekernyés (1), Cserés (1), Fésűgyártó (1). A viseleti kultúrára utal a Szabó (54), Varró (2), Gombos (1), Gomböntő (1), továbbá a hódoltsági Posztómető 1 családnév. Utalunk itt teimészetesen arra is, amit a szegedi iparágak történeti és néprajzi áttekintésénél elmondunk. A magas ipari számarányok láttára Székely György is jogosan hangoztatja 2 , hogy a környék is nyilvánvalóan a szegedi piacon, vásárokon vett magának ruhát. A szövőipar azonban fejletlen és ebből külföldi behozatalra szorultunk. Csak éppen megemlítjük, hogy az alsóvárosi templom múzeumában őrzött Gellért-kazula és Mátyás király palástja a kutatás szerint firenzei takácsműhelyből került a XV. század folyamán hazánkba. 3 Hogy itáliai kelmék egyidejűleg nyilván a szegedi polgársághoz is eljutottak, azt nagy valószínűséggel következtethetjük egyes szegedi polgárok és polgárasszonyok római zarándoklataiból, az Itáliába irányuló szegedi tozsérségből, továbbá Baratin Lukácsnak a szegedi Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna számára tett alapítványából, amelyben öt misemondó ruha és négy oltárfölszerelés is szerepel. Az egyik oltárterítő de damasco rasciano mintha a Balkán, Bizánc felé mutatna. 4 Lehetséges egyébként, hogy az eddig még megfejtetlen Baratin családnévben egy régi, Európa-szerte ismert lyoni selyemanyag, nevezetesen a baratin, ferandin, ferentin emlékezete maradt ránk. 5 A család tehát kelmével kereskedett, és nemzetközi áruközvetítésre, szegedi terjesztésre vállalkozott. Bizonyos részletességgel ismerjük Pap Benedek szegedi kereskedő raktárkészletét 6 abból az időből (1552), amikor kénytelen volt szülővárosát elhagyni, és Kassára költözni: summája az mennyi marhát elhoztak. Hoztanak el hetvenöt gyra ezüstöt, 1 Fekete L., Die Siyaqat-Schrift. 203. 2 Székely Gy., Vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV— XVI. században. AgrártörtSzle. 1961, 325. 3 Bálint S., Szeged városa. 28. 4 Item quinque casulas, prima nigra de veluto, secunda rubra, similiter de veluto, tercia viridis de veluto aurato, quarta crocei coloris de damasco, quinta alba de damasco aurato. Item quatuor indumenta altarium; unum rubeum de veluto, secundum viride de damasco ad altare maius, tercium et quartum de damasco rasciano ad altare minus. Item tapéta Septem. Reizner IV, 92. 5 Geramb, V., Steirisches Trachtenbuch. I. Graz 1932, 79. e Kemény L., Pap Benedek és Huszár Gál életéhez. Irodalomtört. Közi. 1911, 485. 251
