Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

Én N. N. esküszöm az Attya, Fiú, és Szentlélek Istenre, tellyes Szent Háromságra, Boldog Asszony Szűz Máriára, az Istennek minden szentéire, hogy én molnári hivatalomban hiven és igazán eljárok. Legkissebb Búzát Gazdáim híre nélkül el nem mérek, sem el nem veszek, hanem minden méréskor az kit kenyérre ki veszek is, Gazdáimnak számban be adom, Jószágokra gondot viselek, az szegénységnek ke­zem alá bizattatott Búzáját, Lisztjét tehetségem szerint oltalmazni fogom, és abbul leg kissebbet magam szükségére el nem veszek, Szegénynek, Gazdagnak egyaránt szolgálok. Mindennemű Adományt, igíretet, haragot, félelmet, jó akaratot fére teszek és ha szánt szándékkal valakinek lisztiben kárt teszek, az ollyan kárát megh térítem. Sem el nem rejtek. Isten engem úgy segéllyen, Boldog Asszony és Istennek minden Szenti. A szolgálatot szabályozza (1803) A Mónárok hivatallya iránt való Speciflcatió: 1. Hogy minnyájan a'Mólnárok hitt alatt Szólgállyanak. 2. Hogy a midőn új késségh kívántatik, annak fel állításáért az Molnárok fizetések elegendő legyen. 3. Hogy más egyéb munka, úgy mint kereket, korongot forgatni, úgy tombáczban való varrást tartozzanak véghez vinni. 4. Hogy a midőn Gerendát, Nagy Tengelyt, Kis Tengelyt kívántatik fel tenni, a Gazda fogad­gyon Mester Embert a ki ért hozzá, a Molnárok pedig tartozzanak segíteni. 5. Hogy az Molnárt ha az Gazda részegen tanállya, akár korcsmán, akár Malomban, bizonyos büntetése legyen nekie. 6. Hogy ha az Molnár gondviseletlensége miatt (kitül Isten őrizze) el tanálna az Malom süllyed­ni, az Molnár az... tartozzék megfizetni. 7. Hogy azon naptul fogva, a melly napon megh Szegődik az Molnár az Gazdával, gondgya legyen az vigyázásra, s ne bízza a Malom Pásztorra, és Malom Pásztor ne is légyen. 8. Hogy mivel egy-egy hétigh Sorjával őrizik az Molnárok az Malmot, azért egy personának egy hétre kenyérnek való búza másfél felöntő, azaz egy egész véka Sz. Mihály napigh légyen, azontúl pedigh, mint hogy az víz hidegülvén a vigyázásnak okáért mind ketten a Malomban legyenek és úgy lészen Két Malom felöntő búza Kenyérnek való, de hogy azt is a Gazda híre nélkül ki ne mérjék. 9. Hogy Üress Zsákot az Gazdákén kívül a Malomban ne tarcsanak, ha pedigh tanáltatik, lé­gyen büntetése a Molnárnak. 10. Hogy a midőn a Vám el mérődik, a Molnár a maga Vámját tovább harmad napnál az Ma­lomban ne tárcsa. 11. Hogy a melyik Molnár ithon vagyon, leghfőképpen szélvészes üdőben tartozzék az Malmot megh látogatni, és tellyességgel társára ne bízni. 12. Hogy a mely napon az Malom az telelő helyrül el bocsájtatik, attul fogva Csőrkének, Kas­nak v aló Vesszőért tett kölcséget egyaránt fizessék nem különben mint hogy állandó helyeik nincse­nek a Malmokk hanem idestova kívántatik hordozni, arra való kölcséghet is Gazdák híre akarattya nélkül ne cselekeggyék. 13. Hogy a mint az Vámnak harmadát el veszik az Molnárok, úgy az Malom pornak is harma­dával elégedgyenek. 14. Hogy a Molnár a Tombáczokat tisztán tárcsa leghalább minden héten egyszer szépen ki söpörje megh tisztítsa. 15. Hogy a hol kívántatik az Kőbe a Vasat bé süllyeszteni (úgy mint a Pörpönczét) ha maga nem ért hozzája, ha Molnárnak meri magát vallani, a maga kölcségén avval, a ki ért hozzá vitesse véghez. A szegedi vízimolnárok nem éltek céhben, de közösségi tudatuk eleven volt. Ünneplő' posztóruhájuk jellegzetes színe a mónárkék, mónárszín. 11 Közös mulatságuk volt István király napján a mónárbál, amelyet más összefüg­gésben mutatunk be. A vízimolnárok közösségi világára jellemző, hogy elhalt társukat ünneplőben, égő fáklyával és saját zászlajuk alatt kísérték ki a temetőbe. A torát is ellakták, valamelyik felsővárosi kocsmában, leginkább Mása szülém híres bormérésében. Amíg ivogattak és énekeltek, égő gyertya állott előttük az asztalon. 12 Több helyen is említettük, hogy a szegedi vízimolnárok hajdani házai előtt fara­gott hajóorr volt a földbe ásva, a bejárat elé pedig kopott malomkövet raktak le. Ez volt mintegy a mesterségük címere. 11 SzegSz. II, 164. 12 Juhász A. nyomán. 14 A Móra Ferenc Múzeum Évk. 77. II. 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom