A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Gallé László: Magyarország zuzmócönózisai

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyye 1976/771 MAGYARORSZÁG ZUZMÓCÖNÓZISAI GALLÉ LÁSZLÓ Magyarország zuzmótársulásainak kutatása az 1920-as évek végén indult meg. Az első idevágó közlemény jelen tanulmány szerzőjének tollából (Gallé, 1930) a „Folia Cryptogamica" hasábjain jelent meg. Ezt a publikációt egymásután követték a szerzőnek további florisztikai-cönológiai tárgyú közleményei (Gallé, 1933—1941), majd Felföldy (1941—1943) és Verseghy (1965) dolgozatai. A hazai zuzmócönózisok vizsgálatával ezidőszerint csak magam foglalkozom (Gallé, 1956—1976). Vizsgálataimat kiterjesztettem a jugoszláviai Vajdaság (Vojvodina) délbácskai területeire is, melyek mind növény földrajzi, mind Ökológiai tekintetben szorosan csatlakoznak a Nagy-Alföld hasonló területeihez (Gallé, 1974), A magyarországi licheno-cönológiai kutatások Hayrän (1914), Frey (1922). Gams (1927) munkássága nyomán indultak meg, de nagyobb lendületet Braun-Blanquet (1928) alapvető növényszociológiai művének megjelenése után, a hazai fitocönológiai kutatások kibontakozásával egyidőben vettek. Az említett kutatók vizsgálatainak eredményeként elmondható, hogy Európa zuzmócönózisai ma már jól ismertek, vizsgálataik lehetővé tették, hogy a földrész egész területének zuzmótársulásait korszerű cönológiai rendszerbe csoportosítva összefoglaló művek (Klement, 1955; Barkman, 1958) mutathassák be. Mostani dolgozatom ezt a célt hazai viszonylatban szolgálja. NÖVÉNYTÁRSULÁSTANI ALAPFOGALMAK A növényfajoknak tapasztalati úton megállapított csoportjait, amelyeknek egyedei hasonló mértékben hűek valamely növénytársuláshoz s így jelenlétük vagy hiányuk valamilyen szinten a vizsgált cönózisokra jellemző, cönológiai csoportoknak nevezzük. A növénytársulások rendszertani rangsorának megfelelően a következő cönológiai csoportokat különböztethetjük meg: 1. Asszociáció-karakterfajok (egyetlen társulásra jellemzőek) 2. Csoport-karakterfajok (több rokon asszociációra jellemzőek) 3. Sorozat-karakterfajok (több rokon asszociáció-csoportot kapcsolnak össze) 4. Osztály-karakterfajok (több rokon sorozatra jellemzőek). Egy-egy cönológiai csoport összetétele viszonylag állandó, mert elemei többékevésbé egységes fíórájú és éghajlatú tájon belül többnyire azonosak. Más ökológiájú és fejlődéstörténetű tájban az egyes fajok társulástani magatartása megváltozhat s ez maga után vonja a cönológiai csoportok összetételének megváltozását is. Pl. egy osztálykarakterfajként viselkedő zuzmófaj hűsége fokozódhat és csoport vagy asszociáció karakterfajnak bizonyulhat vagy megfordítva. 429