A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Zombori István: A múlt századi Amerika – magyar szemmel

A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1976—77jl A MÚLT SZÁZADI AMERIKA — MAGYAR SZEMMEL ISMERETLEN KÉZIRAT A KOSSUTH-EMIGRÁCIÓBÓL ZOMBORI ISTVÁN (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Az 1848—49. évi szabadságharc bukása utáni menekültek közül igen sokan kerültek egy-két évi hányódás után Amerikába, létrehozva ott az első' jelentős emigráns csoportot. Ennek emlékét számos napló, beszámoló, levél adta közre, már a múlt század második felében is. A XX. században megindult a történeti föltárás is. Az elmúlt években fokozódott a szakmai és általános érdeklődés a múlt századi magyar-amerikai kapcsolatok iránt. A kutatások lassan kezdik föltárni a Kossuth-emigráció tengerentúlra szakadt részének főbb irányzatait, vezéregyéniségeit. Lexikonszerűen próbálják egy-egy személy sorsának alakulását összeszedni és közreadni.

1 Jelentős források a kéziratok, naplók, levelek. íróik közül megemlíthetjük például Kossuth Lajost vagy Szemere Bertalant, Xantus János utazásairól készült művei pedig már az 1850-es évek végén megjelentek magyarul.

2 Az emigráció hivatalos, Kossuth által megbízott krónikása László Károly volt.

3 Később a kevésbé ismert személyek is elmondták véleményüket.

4 Az amerikai magyarság életének első tudományos kutatói között ott találjuk Márki Sándor művét.

5 Az őt követő szerzők főleg az amerikai polgárháborúban szép számmal és nem kis dicsőséggel szereplő magyar katonák sorsát kísérték figyelemmel. Jtt külön ki kell emelni Piványi Jenő munkásságát.

6 Végül az Amerikában készült feldolgozások közül említsük meg Kende Géza és Vasváry Ödön munkáját.

7 Úgy tűnik azonban, hogy mind a visszaemlékezések, amelyek főleg az emigráció személyes dolgaival vagy az amerikai polgárháborúval foglalkoznak, mind a földolgozások adósak maradnak a múlt század közepének Amerika-képével, vagyis az 1850-es évekbeli Amerika politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének bemutatásával. 1 Lengyel Emil, Americans from Hungary. Philadelphia-New York, 1948. Ács Tivadar, Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861—1865 Bp. 1964. 2 Az 1848 előtti időben: Bölöni Farkas Sándor, Utazás Észak-Amerikában. Kolozsvár, 1834. Haraszthy Ágoston, Utazás Éjszak-Amerikában. Pest, 1844.; Szemere Bertalan, Utazás külföldön. Pest, 1845. 1—2. k. Az emigrációban keletkezett művek közül: Xantus János levelei Éjszakamerikából. Pest, 1858. ; Uő. Utazás Kalifornia déli részeiben. Pest, 1860; Kecskeméthy Aurél, Éj szak-Amerika 1876-ban. Bp. 1877. ; Kossuth Lajos, Irataim az emigrációból. Bp. 1880.; Szemere Bertalan levelei 1849—1862. Bp. 1887. 3 László Károly, Naplótöredékek az 1849-iki menekülteket, internáltakat, különösen Kossuthot és környezettét illetőleg, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Bp. 1887., valamint László K., 1850—67 naplójegyzetei. Közli: Ács Tivadar: Magyar úttörők az Újvilágban. Bp. 1942. 4 így például Kinizsi István, A „sánta huszár" naplója. Kolozsvár, 1895. Az eddig közöltek bibliográfiája: Nagy Márta, Az 1848—49-es emigráció memoir irodalma. Bp. 1936. 5 Márki Sándor, Amerika és a magyarság. Bp. 1893. [bár ez igen vázlatos írás] 6 Piványi Jenő, Hungarians in the American Civil War. Clevland, 1913.; Uő, Magyarok az amerikai forradalomban. New York, 1924. ; Ács Tivadarral közösen írt műve: Hungary and the Americas. Bp. 1944. 1 Kende Géza, Magyarok Amerikában. Az amerikai magyarság története 1538—1926. Clevland, 1927, 1—2. k. ; Vasváry Ödön, Lincoln's Hungarian Heroes. Washington, 1938. 325