A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Zombori István: A múlt századi Amerika – magyar szemmel

Annak az országnak a visszaadásával, amelyet a szabadságharcot átélt magyarok láttak és maguknak megalkottak. Nem az utazó, hanem az éveken át ott élők véleményére gondolunk. A tárgyalt időszak (1851—1861) élesszemű leírását, sokoldalú elemzését, a kapitalizálódó, de a rabszolgaság társadalmi-gazdasági béklyójával terhelt amerikai társadalom bemutatását az az Ács Gedeon végezte el, akinek az Országos Széchenyi Könyvtár tíz kötetben csaknem 3000 oldalnyi kéziratát őrzi,

8 s akinek három kötetnyi (közel 1000 oldalas) kézirata a közelmúltban került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba (a továbbiakban MFM).

9 Ez az óriási, ezideig csaknem teljesen feldolgozatlan anyag sok munkát adhat történészeknek, néprajzkutatóknak és irodalmároknak egyaránt. MIT TUDUNK RÓLA? Életére vonatkozó, sok tekintetben hiányos ismereteinket elsősorban kéziratából szereztük be. Az emigrációval foglalkozó irodalom szinte alig említi nevét. László Károly néhány mondatban említi, nyilván azért, mert az emigráció során jelentős politikai szerepet nem játszott.

10 Ezt látszik igazolni Hajnal István könyve is, amely két mondattal intézi el Ács Gedeont.

11 1925-ben bukkan fel először az a kilenc kötet kézirat, amelyet az OSZK (akkor még a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattára) a közelebbről ismeretlen Wagner Jánostól vett meg,

12 majd ez 1957-ben kiegészül még egy kötettel.

13 Ehhez kell sorolni a MFM már említett három kötetét, így számuk összesen tizenhárom, terjedelmük együttesen csaknem 4000 oldal. 1926-ban Rédeyné Hoffman Mária közölt egy részt a kéziratból.

14 Néhány sor bevezető után szó szerint közölte az OSZK 2. számú kötetének a 160—200. oldal közti részét, amelyben Ács Gedeon George Brand : Observation on the Popular Antiquities at Great Britain című könyvét ismerteti, hozzáfűzve saját, magyarországi tapasztalatait, rámutatva a hasonló és eltérő sajátosságokra. Ugyanebben az évben fölvázolja Ács Gedeon életét (de ebben elég sok a pontatlanság) és ismerteti naplóit.

15 Ács Gedeon amerikai tevékenységének kutatását a helyszínen Vasváry Ödön kezdte meg.

16 Röviden ismertette Ács Gedeon életét, Amerikába kerülését, és ottani munkásságát, leírta a templomot, ahol Ács Gedeon mint lelkész működött. Pesti barátja révén fényképmásolatokat is kapott a kézirat néhány részletéről, ezekből idézett is. Az első amerikai magyar református egyház lelkészét látta benne, és ezt tartotta fő érdemnek is. Vasvári Ödön félreértette Ácsot; Ács kéziratának a Vasváry idézte részletéből ugyanis az derül ki, hogy az általa vezetett „magyar egyház" felekezeti szempontból igen vegyes, mert sok volt köztük a római katolikus, evangélikus, görögkatolikus, sőt néhány „mózes-vallású" is. A közös az, hogy mind magyar emigráns 8 OSZK Kt. Quart. Hung. 2340. 1—9. к. 9 MFM Helytörténeti Gyűjtemény L. sz. 66. 91. 1.; 66. 92. 1.; 66. 93. 1. 10 László K, (1887) 23; 30; 39; 52; 130. 11 Hajnal István, A Kossuth emigráció Törökországban. Bp. 1927. Jellemző egyébként a már említett bibliográfia szerzőjének, Nagy Mártának véleménye is : Ács Gedeon „életrajzi adatainak nincs történeti jelentősége, bár sorsa, érzés- és gondolatvilága típusa a fáradó, kiábrándult bujdosó magyar életpályájának és lelkületének." i. m. 58. 12 OSZK beszerzési napló 1925/58. 13 Uo. 1957/79. 14 Etnographia, 1926. 20—28. 15 Napkelet, 1926. 744—759, 854—861, 952—962. 10 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1939. ápr. 1. 14—16. 326