A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

Ez utóbbi megjegyzés helyes sejtés volt, kivéve talán a toronyra vonatkozó részt_ A körtemplomot kívülről nem támpillérek erősítik, hanem az eddig tárgyalt, téglából épített körtemplomok külső falfelületét tagoló, sűrűn elhelyezett faloszlopok. Az alaprajzról leolvasható jellegzetességek és a körtemplomnak a kallósdi csoporthoz való közelsége egyaránt e csoportba tartozónak jelöli ki ezt a ma már csak felmérésből ismert középkori emlékünket. Miután a feltehetően johannita vagy templomos birtokok (Csurgó) határait kijelölő délnyugat = dunántúli=keresztúr helynevek által bezárt területre esik Mórichely, talán ez esetben is hatással volt építésére valamelyik lovagrend építőtevékenysége. E feltevést megerősíti még a csurgói és az újudvari johannita házaknak közelsége is.

46 KEREK HAJÓJÚ, NÉGYSZÖGLETES SZENTÉLYŰ KÖRTEMPLOMOK A körtemplomoknak ez a kis csoportja lényegében az általános középkori templomépítészet fejlődését követi. Az előző csoporttól csak a szentély formájának változása különbözteti meg, amely olyan, mint a tatárjárás után épült egyeneszáródású falusi templomok akkor újszerűnek tartott kialakítása.

47 E helyen most kicsit részletesebben csak azokról emlékezünk meg, amelyek korhatározása felülvizsgálatot, helyesbítést igényel. Az e csoportba sorolható körtemplomok közül — amelyek száma az összegyűjtött 60-ból a legkevesebb — lényegében csak Ipolykiskeszi (Male Kosihy, Csehszlovákia) később bővített temploma áll (27—28.). Szentélye belülről félkörívesen záródik, s azt egy résablak világítja meg. Két hasonló résablak a hajó délkeleti falában található, ami arra utal, hogy a románkori gyakorlat szerint a harmadik ezek mellett és a kapu az ablakok alatt, vagy esetleg a hajó nyugati oldalán helyezkedett el.

48 Az eddigi kutatás adatai alapján az építőanyag gondosan faragott kváderkő, csakúgy, mint a későbbi építkezésnek ítélt torony. A körtemplom Vaclav Mencl által a XII. század végére tett építési idejét a Kárpát-medence románkori építészetének fejlődését figyelembe véve nem fogadhatjuk el. Valószínűbbnek tartjuk, hogy a körtemplom a magyarországi körtemplomok fejlődésének utolsó alkotásainak egyikeként a tatárjárás előtti évtizedben, vagy azt követően, 1230—1250 között épülhetett. A hajó 46 Gerevich T., i. m. 89., 192. és CCX1V. tábla 1. ábra. (Az e helyen bemutatott ívmeződombormű mélyített, háromkaréjos mezejében levő szalagfonatos kereszt két oldalán kentaurt és két összefonódó sárkányt látunk. A kőfaragvány Újudvarról került a Nemzeti Múzeumba.) Újudvar már 1193 ban a székesfehérvári johanniták birtoka Csurgóval, Ganttal, Horchaval, Kerekivei és még sok más faluval együtt. Előbb Csurgó, (Chergon), majd Újudvar (Oivdvor) és Gant (Yant), valamint talán Horcha (Aracs vagy Ácsa, ahol 1318-ban Szent Margit tiszteletére szentelt egyházat említenek) lesz önálló johannita egyház. (Ez a Horcha nem azonos Karcsával, amelyet 1186-ban az esztergomi anyakolostor házai között említenek.) Ezekből az adatokból egy kicsit a johanniták hazai terjeszkedésére, szervezetére is útmutatást nyerünk. Ugyanis később. 1238-ban a székesfehérvári „anyaháznak" közös elöljárója (praeceptor) volt a yanti (ganti) kolostorral, csakúgy, mint a csurgóinak és az újudvarinak 1264-ben, valamint 1272-ben. Ez utóbb említett évben a csurgói és ujudvari praeceptor a János-lovagok magyar- és tótországi mesterének helyettese. Ez az adat a csurgói ház jelentőségére utal. Az ujudvari ívmeződombormű és a dunántúli Kereki (Querequi) birtoklása — feltehetően egykori körtemploma miatt kapta ezt a nevet a falu — egy-egy szerény utalás a johanniták hazai építkezéseire. (Kereki esetében még a különös alaprajzú, téglából épült vár magjában is elképzelhető' — Trencsénhez hasonlóan —johannita építkezés.) 47 Kozák K., A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. (A szigligeti Avasitemplomrom feltárása.) Magyar Műemlékvédelem III. 111—.133. 48 Ilyen ablak és kapuelrendezést láthatunk az ősküi-, a jaki-, kallósdi-, keresztúri (Dudvág melletti)-, szalonnai körtemplomoknál, s az ismert részletek alapján hasonló lehetett a kisbényí (Bina)- és a többi körtemplomnál is, amelyek még nem kerültek kutatásra. 76