A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században
belsejében mutatkozó falfülkék a kallósdi csoport részletmegoldásaira emlékeztetnek bennünket. Az építés idejére vonatkozóan nem mondhatunk mást a Szent István tiszteletére téglából épített s a század elején elbontott kispeleskei (Peliszor, Románia) körtemplom esetében — nyugati bejárata is erre az időre, a XIII. század közepe tájára utal —, és a Nagykőrös mellett, Homoktalypusztán (Szőrhalom) feltárt templommal kapcsolatban sem. Az egyenes szentélyzáródású templomok — legyenek azok kör^vagy hosszhajósak — általában a tatárjárást követő évtizedekben épültek, néhány egyedi esettől eltekintve. 49 NÉGYKARÉJOS TEMPLOMOK Molnár Vera szerint a négykaréjos templomok nem tartoznak szorosan a körtemplomok közé, amint azt korábban a kutatók meghatározták. Véleményünk szerint azonban az építésüket előidéző okok, idejük és bennük rejtőző tartalom — építészeti szimbólum — miatt helyük mégiscsak itt van. 50 Miután a jaki Szent Jakab-kápolnáról már korábban történt említé? — és azzal formailag, szerkezetileg rokon centrális épületről van szó — , most ink^ob a pápóci Szent Mihály-kápolnáról szólnánk röviden. Az eddigi kutatás úgy értékelte, hogy a kettő közül a pápóci épült korábban, a XIII. század első negyedében és az mintául szolgált a másiknak építésénél. A rendeltetés tekintetében azonban némi eltérés mutatkozik a két templomról alkotott vélemények között (plébániai és részben (emeleti szint) préposti használat. 51 Úgy véljük, hogy a felhasználás kérdését is csak a most kibővített csoport átfogó elemzése nyomán kísérelhetjük meg elfogadható módon meghatározni. Ennek érdekében tekintsük meg a többi, magyarországi négykaréjos temnlomot is, amelyek alaprajzukban kereszt formát rejtenek, csakúgy, mint a vértesszentkereszti szentély. A pápóci templom után most az utóbbi években feltárt béresei négykaréjos templomról emlékeznénk meg. Az ásató az előkerült leletek (vörösmárvány oszloptöredék, oroszlán, idomtéglák) és a négykaréjos templomok magyarországi kialakulásával kapcsolatos vélemények alapján a négykaréjos templom építésének idejét a XIII. század közepe táján keresi. 52 Ezekhez a megállapításokhoz még annyit tehetnénk hozzá, hogy a négykaréjos-, kereszt alaprajz és az esztergomi johanniták közelsége miatt — az idomtéglák alapján feltételezhető igényes téglaépítkezés nyomán — ez esetben is a kereszteshadjárat (1217—1218) közvetlen, vagy közvetett hatásával számolhatunk. 53 49 G 'ervers—Molnár V., i. m. 41—42. és 76—77. 50 A négy karéj a kereszt, a hármas ablakelrendezés a kapuval együtt a Szentháromság jelképe volt. (Kozák Károly: Három- és négykaréjos templomok Magyarországon Arrabona V. (Győr, 1963/171—192.) 51 Bedy V., A pápóci prépostság és perjelség története. (Győr, 1939) — Csányi K., — Lux G., A pápóci Szent Mihály kápolna. Technika (Budapest, 1942). — Gervers—Molnár V., i. m. 58—59. 52 Horváth I., Középkori régészeti kutatások Esztergom környékén. Műemlékvédelem XV. 2. sz. 86—91. (Csamataszombata, ma Csimaföld Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomának romjai fölött a XVIII. században kápolnát építettek. A védőszent nevének a keresztes háborúval kapcsolatba hozható zsámbéki temploméval való egyezése felfogható a johanniták hatásaként.) 53 A Dunántúl északkeleti negyedében állt a johanniták két fő háza — Esztergom, Székesfehérvár — a XII— XIII. század fordulója táján, s még két kisebb, a dadi (dadái ?), valamint a gánti (yanti) ház Jelenlétük bizonyára több területen, így az építészettel, védőszentek kiválasztásával, kolostorok alapításával kapcsolatban is éreztette hatását közvetlen környezetükben, esetleg még távolabb eső helyeken is. 77
