A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században
A négykaréjos templomok egy másik csoportját Erdélyben találjuk. Ezek közül a Székelyudvarhelyen (Odorhei) álló, egyszintes, de eredetileg feltehetően — a tetőforma alapján — kupoladobos Jézus Szíve-kápolna 54 alkalmas a most tárgyalt csoportba való közvetlen besorolásra középkori részletei (ablak) alapján. Ez esetben azonban számolhatunk azzal, hogy a templom titulusa korábban más volt. Guraszádának a szabályos négykaréjos alaprajztól való eltérése és középtere felett emelkedő tornya miatt előképeit máshol keresik, építésének idejét a XIII. század végére tették. Gyergyószentmiklós és Kézdiszentlélek négykaréjos temploma kutatás hiányában most még nem vizsgálható a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. 55 A karcsai csoport kupoladobos és az erdélyi Guraszáda templomának középtere felett emelkedő toronyhoz kapcsolódik, annak talán egy fejlettebb változatát képviseli a haraszti (Hrast nad Hornacom, Csehszlovákia), Szentháromság tiszteletére szentelt templom, amelyet később hosszhajóval bővítettek. (A templomban található, Szent Margit legendáját bemutató falképek felvetik annak lehetőségét, hogy az eredetileg négykaréjos templomot Szent Margit tiszteletére szentelték. A hódoltság után épített, vagy újraépített templomoknál gyakran választották védőszentül a Szentháromságot. 56 A templom építésének idejét a XII— XIII. század fordulója tájára teszik. Valószínűnek tartjuk, hogy ajaki Szent Jakab-kápolna és a csoportjába sorolható béresei templommaradványok, valamint a pápóci kápolna építésének ideje táján, hasonló indítékok, hatások nyomán épült fel a haraszti templom is. Alaprajzában a kereszt építészeti szimbólumát rejti, mint a vértesszentkereszti apátsági templom szentélye. Ezzel, valamint az egykor látható falképek alapján feltételezhető védőszent, Antióchiai Szent Margit nyomán a XII. és XIII. sz-i kereszteshadjáratok idején kialakult vallási képzetekhez, áramlatokhoz kapcsolódhatott. 57 Miután jelenlegi vizsgálatunkban körtemplomaink utolsó fejlődési szakaszát is érintettük (négyzetes szentély), ehhez kapcsolódva, néhány sokszögletű hajójú templomról is megemlékeznénk. 54 Entz G., Die Baukunst Transsilvaniens im 11—13. Jahrhundert, I— II. Teil. Acta Hist. Art. Tom. XIV. Fase. 3—4. 44—45. és 162; Gervers —Molnár V., i. m. 59; Tóth M., i. m. 162. (Antióchiai Szent Margit legendáját ábrázoló falképeket említ Udvarhely megyében Bögözön, Homoródszentmártonban és Székelydályán. Háromszék megyében pedig Gelencén és Sepsikőrispatakon.) 55 Entz G., i. m. 39—42. és 138. — Gervers—Molnár V., i. m. 59. 58 így történt ez a kácsi templomnál is, amelynek védőszentjei a középkorban Péter és Pál apostolok voltak (Kozák K., Adatok Kacs történetéhez. HÓMÉ VII. 231—266. — Gervers—Molnár V., i. m. 59.; Tóth M., i. m. 88—89. és 162. 57 Ezen áramlatokhoz tartozik a szentföldi lovagok, a templomosok és a johanniták hatása is T akiknek Haraszt környéki birtokaikra vonatkozó adatot még nem ismerünk, de a gerényi-, karcsai-, süvetei- és szalonnai falképek alapján ez esetben is számolhatunk esetleges hatásukkal. (A Csurgó környéki, Keresztúr falunevekhez hasonlóan még sem itt, sem a Székelyföldön nem tudtuk összegyűjteni a jelzett helyneveket, amelyekből némi következtetéseket vonhatnánk le a lovagrend egykori birtoklására. Azt azonban tudjuk, hogy hasonló eredmények elképzelhetők ezeken a területeken is. Székelykeresztúron, ahol az elmúlt években tárták fel a jelenlegi templomnál egy korábbi, nagyobb, háromhajós, NY-i toronypáros — a tornyok között nyitott előcsarnokkal—, támpilléres templom maradványát, a hagyomány őrzi a johanniták egykori ottlétét. Találunk azonban a Székelyföldön több hasonló helységnevet is: Csicsókeresztúr, Keresztvár (?), Szászkereszt úr. A későbbi kutatás feladatai közé tartozhat ezeken a területeken is felderíteni a johannitákhoz kapcsolható adatokat.) Entz G., i. m; Keresztes L, A székelykeresztúri rk. templom helyreállítása (Románia).Műemlékvédelem XX. 4. sz. 236—238.) 78
