A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Hegyi András: Világválság után, világháború előtt

kat kiszélesíteni — nem is sikertelenül. Rassayék falusi támogatói főleg a középparasztok és a nagygazdák közül kerültek ki. Jelentős tömegbefolyása volt elsősorban a munkásság körében a leginkább baloldali legális politikai erőnek, a Szociáldemokrata Pártnak. Az SZDP társadalmi bázisa Szegeden igen jelentős volt. A pártot kisiparosok, számos magántisztviselő, értelmiségiek is segítették. Szegeden kétségtelenül az SZDP volt a legjobban szervezett legális politikai erő, folyamatos szervezeti életet tudott kialakítani. A szociáldemokraták minden városrészben jelen voltak és politikai tevékenységet fejtettek ki. Viszont nem fordítottak kellő gondot a külső telepek lakosainak megszervezésére, valamint a tanyai munkára. A szociáldemokraták számos politikai, kulturális rendezvényt szerveztek a tömegekkel való kapcsolat erősítése érdekében. A szónokok к ül- és belpolitikai, valamint községpolitikai kérdésekkel foglalkozva felléptek a kormányzattal szemben, elítélték a jobbratolódást. A dolgozók érdekében nem egyszer tettek konstruktív javaslatokat a város vezetőinek. Ezeket azonban nem nagyon vették figyelembe. A Szociáldemokrata Párthoz szervesen kapcsolódott a szakszervezeti mozgalom is. Szegeden helyi szervezete volt többek között a MÉMOSZ-nak, a Famunkások Szövetségének, a Textilmunkások Szövetségének, a Bőripari Munkások Szövetségének, a Könyvnyomdai Munkások Egyesületének, a Magántisztviselők Szövetségének. A különböző helyi szakszervezeteket a Szakszervezeti Bizottság fogta össze. A szociáldemokraták igyekeztek szervezni a nőket és az ifjúságot. A nők közötti politikai felvilágosítás lendületes kulturális tevékenységgel színeződött. Az ifjúsági munka az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi csoportjában folyt. Az ifjúmunkások között jelentős volt a KMP befolyása is. Fontos szerepet töltött be a munkásság forradalmi szellemű nevelésében a munkás kultúr- és sportmozgalom. A Szociáldemokrata Párt ki volt szolgáltatva a rendőri önkénynek, a rendőrség szinte tetszése szerint tiltotta be a munkások gyűléseit, akadályozta meg a párt szervező- és propaganda tevékenységét. A Szociáldemokrata Párt működését bizonyos kettősség jellemezte. Ez világosan kimutatható a párt legtöbb vezetőjének országos viszonylatban követett megalkuvó, a munkásság érdekeit sértő politikai vonalvezetésben, a legális munkáspárt létezése viszont ugyanakkor előnyös volt és bizonyos lehetőségeket biztosította a tömegek közötti forradalmi munkára. A Horthy-fasizmus ellen harcoló igazán forradalmi erő a Kommunisták Magyarországi Pártja volt, amely a Szociáldemokrata Pártba és a szakszervezetekbe beépülve illegálisan vívta harcát a rendszer ellen a tömegek történelmi felemelkedéséért. 1932—33-ban Tóth János próbált kommunista sejtet szervezni Szegeden. Kis csoportja röplapokat, kommunista újságokat, marxista műveket és Vörös Segély bélyegeket terjesztett. Elhatározták, hogy 1933. május 1-én a város legforgalmasabb helyein, különösen pedig a laktanyák közelében vörös zászlókat helyeznek el. A rendőrség azonban letartóztatta őket. A bírósági tárgyaláson Tóth János az elnök kérdésére, hogy miért jelent meg rabruhában, kijelentette: ,, Azért, mert ez a ruha jellemzi legjobban a mai társadalmi rendszert." 1933-ban két kommunista szervezkedés nyomára bukkant a rendőrség. Szeptember 11-én letartóztatták Szögi István és Lakó Antal asztalossegédeket, néhány nap múlva pedig Szögi Illést és Bauer Erzsébetet. Budapestről kaptak propagandaanyagokat, amelyeket terjesztettek. A másik kommunista szervezkedés Banda Antal szőregi szabósegéd nevéhez fűződött, aki a marxista eszméknek nyerte meg Nákics György, Csikós Rudolf és Magyar István szőregi lakosokat. 424