A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Hegyi András: Világválság után, világháború előtt

1935. május 21-én tárgyalták Halmi István vegyészmérnök, Zocskár András, cipészmester és Simonovics István kereskedősegéd ügyét. Halmi István aki Franciaországban szerzett diplomát, Szegedre hazatérve kommunista propagandát fejtett ki, egyrészt olyan módon, hogy egyetemi hallgatóknak előadást tartott, másrészt kommunista újságokat, röplapokat, folyóiratokat terjesztett. Zocskárral és Simonoviccsal sejtet alkottak, és céljaik között a kommunista mozgalom kiszélesítése, lap kiadása, Vörös Segély bélyegek terjesztése és a Tanácsköztársaság évfordulójának megünneplése szerepelt. A szegedi kommunisták internacionalizmusának szép példája volt, amikor felemelték tiltakozó szavukat az altonai törvényszék által halálra ítélt német kommunisták, Lütgens, Tesch, Wolf és Möller kivégzése ellen. Követelték nevezettek szabadlábra helyezését, elítélték a fasiszta terrort, amely a munkások és értelmiségiek ezreit küldi halálba vagy internáló táborokba. A Gömbös időszak legnagyobb szervezkedésére Szegeden 1936-ban került sor Hajdók Béla vezetésével. Hajdók az ifjúsági csoporttal keresett érintkezést. A szimpatizálóknak több ízben tartott előadást a Szovjetunió nagy eredményeiről. Kirándulásokat is tettek, ilyenkor forradalmi dalokat énekeltek. A Komintern VII. kongresszusa után és a spanyol- és franciaországi események hatására a feladat — széles antifasiszta népfront megteremtése — mind világosabbá vált a szegedi munkásság leghaladottabb elemei előtt. A szegedi munkásság valóban nagy érdeklődéssel kísérte a spanyolországi és franciaországi eseményeket, mert azokat úgy fogta fel, mint a népfront erőpróbáját a fasizmussal szemben. Az volt a meggyőződésük, hogy ez a küzdelem a szocializmus és a fasizmus döntő előcsatározása. Megélénkült a politikai élet. A Népszava végre ismét nagy kelendőségnek örvendett. Titokban gyűjtéseket rendeztek a spanyol köztársaságiak részére, hatvan főnyi rendezői gárdát szerveztek a szélsőjobboldali támadások és a sztrájktörők ellen. A Kommunisták Magyarországi Pártjának az adott történelmi helyzetre alkalmazott — bár kissé megkésett — helyes taktikája mindenesetre éveken át hatott a munkásosztályra és más dolgozó rétegekre. A három vezető párt mellett más pártok helyi szervezetei is működtek Szegeden az előbbinél jóval kisebb befolyást gyakorolva. A politikai pártokon kívül még kb. 260 kisebb-nagyobb egyesület is működött Szegeden. Gömbös kísérlete a totális fasiszta diktatúra megteremtésére új hangsúlyt adott a szélsőjobboldali szervezetek (MOVE, ÉME stb.) tevékenységének is. IV. Szegeden a harmincas évek első felében élénk politikai küzdelmek bontakoztak ki. 1932 derekára itt is érzékelhetővé vált a kormányzati rendszer súlyos válsága. A gazdasági krízis a társadalom minden rétegét, különösen pedig a dolgozó osztályokat igen nehéz helyzet elé állította. Ennek nyomán kiéleződtek a réteg- és osztályellentétek, nőtt az ellenzéki hangulat a városban is. A Gömbös-kormány megalakulása nem. váltott ki osztatlan örömet még a város uralkodó köreiben sem. A finánctőke egyes képviselői, főként a zsidó tőkések gyanakodva fogadták a közismerten antiszemita politikus hatalomra kerülését. Hasonlóan foglalt állást a középpolgárság, a liberális értelmiség és a hivatalnoki kar egy része is. A közismerten szocialista- és munkásellenes Gömböstől a munkástömegek is joggal tartottak. 425'