A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)
A földmunkások szervezkedését nagyban elősegítette az 1890 decemberében megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A párt a földmunkásság szervezkedéséhez oly módon nyújtott segítséget, hogy az országos központtól a legképzettebb vezetőket bízta meg azzal, hogy körükben a szocialista eszméket terjesszék és működjenek közre egyleteik létrehozásában. A kilencvenes évek elején a kubikos lakta falvakban, mezővárosokban tehát megindult a kubikosok szervezkedése a kapitalista kizsákmányolókkal szemben. Eleinte úgynevezett általános népkörök, egyletek stb. alakultak. Ezek a pici körök egymástól elszigetelten vívták élet-halál harcukat. A kubikosok azonban csakhamar rájöttek, hogy a sok kis egylet és kör érdekeik megvédésére nem alkalmas, mivel nincs meg köztük a kellő kapcsolat és együttműködés. Szentesen például már 1891 -ben szervezés alatt állt a Kubikos Szövetkezet, amelynek célja a munkaalkalmak szerzése volt a közvetítők kikapcsolásával. Tekintettel arra, hogy ez a szervezettség nem bizonyult megfelelőnek a kapitalista kizsákmányolással szemben, ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy az egész ország területére kiterjedő szövetséget kellene létrehozni, amely központi irányítással magában foglalná az összes mezőgazdasági és földmunkás kubikosokat is. Ennek az eszmének a hatására alakult meg 1906. január 7-én a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége, amelynek taglétszáma 1906 végére megközelítette az ötven ezret. A Földmunkás Szövetség megalakulása pozitív lépés volt, mert a szövetség egy egységes, szilárd szervezeti keretet teremtett a magyarországi földmunkások mozgalmának, soraiba tömörítette a mezőgazdasági és földmunkás kubikosokat és ezeknek a munkásoknak gazdasági harcait, valamint politikai küzdelmét a szociáldemokrata, majd a későbbiek folyamán a kommunista párt vezetésével irányította. A Földmunkás Szövetséget már a kezdettől fogva a hatóságok a szocialista eszmék melegágyának és terjesztőjének tartották, amiért a megalakulása pillanatától kezdve üldözték. Éppen a Földmunkás Szövetség tevékenységének ellensúlyozására a kormány dr. Schandl Károly ny. földművelésügyi államtitkár az OKH alelnök vezérigazgatójának javaslatára 1922 januárjában Csongrádon az OKH keretén belül megalakították a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetét, amely szervezet működése köréből a politikát teljesen kizárta és csak a munkaalkalmak biztosítását hangsúlyozták. A szövetkezetet felülről jövő kezdeményezéssel hívták létre azért, hogy az állam a helyi hatóságokon keresztül jobban ellenőrizni tudja a forradalmi szellemű kubikosságot. Célja még az volt, hogy megbontsa a földmunkások egy szervezetbe való tömörülésének egységét, és a forradalmi szellemű földmunkások fellépésének harcosságát, ezt azonban a rendszer urainak nem sikerült elérniök. A KUBIKOSOK GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEI ÉS ÉLETSZÍNVONALA AZ IDEIGLENES STABILIZÁCIÓ IDEJÉN A magyar nemzetgazdaság mélypontról való kilendítésében döntő fontosságú szerepet játszott az inflációs politika, amelyről hamarosan bebizonyosodott, hogy nem alkalmazható huzamosabb ideig. A pénz értéktelenedése miatt az árak egyre növekedtek, a munkabérek viszont jobban csökkentek, s ez olyan nyomort teremtett, hogy az alighogy visszaállított osztályrend körülményei között újabb politikai veszélytől lehetett tartani. 1 A féktelenné váló infláció már a termelést veszélyeztette. A pénzügyi stabilizáció tehát égetően szükségessé vált. A nehéz gazdasági helyzeten 1 Berend T. I.—Szuhay M., A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848—1944. Bp. 1973. Kossuth Könyvkiadó—Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 213. 1. 388
