A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

az állam csak úgy tudott úrrá lenni, hogy külföldi kölcsönöket vett fel. Hazánk 1924 és 1931 között 3,1 milliárd pengő külföldi kölcsönt vett fel.

2 A különböző kölcsönök felvétele, az árutermelés szintjének az emelése ha rövid időre is—mindössze 1926—1929 — az ország gazdasági fellendülését eredményezte. De ez a gazdasági fellendülés nem jelentette azt, hogy Magyarországon sikerült a munkanélküliséget teljesen felszámolni. A nélkülözéssel járó munkanélküliség a dolgozó osztályokat főleg a földmunkásokat, kubikosokat a Horthy érában végig kísérte és nagyon érzékenyen érintette. Az 1925—1929-ig tartó, a háború utáni gazdasági fellendülés s az ebből fakadó beruházások következtében a kubikos munkások keresete a körülményekhez viszonyítva kielégítőbb volt mint korábban, persze életszínvonaluk emelkedéséről nem beszélhetünk, csak azok a kubikosok éltek aránylag jobb körülmények között, akik munkához jutottak. A Földmunkások Országos Szövetségének megállapítása szerint 1925-ben 50—60 000 korona volt a kubikosok átlag napi keresete.

3 A gazdasági fellendülés ellenére az országban a kubikosok ezrei voltak munka nélkül. Csongrád megye főispánja a belügyminiszternek küldött jelentésében a következőket írja a munkanélküliségről: ,,...Szentesen kb. 4—5000 földmunkás van, akiknek túlnyomó része kubikos ... úgy Csongrádon, mint Szentesen a földmunkások és kubikosok munkaalkalom nélkül vannak, nagyon nagy közöttük az elkeseredés, rettenetes nagy a nyomor. "

4 A Földmívelő Munkás című lapban Túri István így ír a földmunkásság kilátástalan helyzetéről: ,,A földmunkásság nyomora szokatlan méretű ... Egyes családok már most, a tél kezdetén a legrettenetesebb nyomorra küzdenek. Sok helyen a mindennapi kenyér sincs meg, ami pedig elképesztő, mert a múltban a földmunkásságnál a nélkülözés ideje csak a tavaszi hónapokban szokott kezdődni, ezzel szemben ma már az a helyzet, hogy a legrettenetesebb nyomorral kell küzdeni."

5 Csongrád polgármestere pedig 1925. február 13-án dr. Steuer György kormánybiztoshoz és dr. Nagy Sándor alispánhoz intézett jelentése szerint a városban mintegy 400—500 kubikos állt munka nélkül, akik a keresethiány miatt a legnagyobb nyomorban éltek. Munkára a polgármesteri jelentés alapján Csongrád és környékén még csak kilátás sem mutatkozott, az ármentesítő társulatok a kölcsön hiányában a tervbe vettm unkálatokat nem tudták folytatni. ,,Az égető szociális bajon — írja a polgármester — csak úgy lehet segíteni, ha az ármentesítő társulat részére kölcsönt folyósít az állam." A helyzet sürgős beavatkozást követelt, az illetékeseknek cselekedni kellett, ami nem sokáig váratott magára. Február 23-án dr. Steuer arról értesítette Tóth István csongrádi polgármestert, hogy a pénzügyminiszternél sikerült a társulat részére 350 millió korona hiteltkieszközölni.

6 A földmunkások katasztrofális helyzetével a különböző lapok élénken foglalkoztak. A Világ című lap 1925. március 1-i számában az egyik cikkarról tudósít, hogy „Négyezren koplalnak Szentes városában."

7 A megjelent írás nagy vitát váltott ki. A kormánynak egyáltalán nem tetszett, hogy a különböző lapok így szellőztetik a földmunkásság nyomorát. A Népjóléti és a Közmunkaügyi Minisztérium cikkre válaszolva helyreigazító közleményt adott ki és 2 Mészáros K., Magyarország története 1919—1929. Bp. 1971. Tankönyvkiadó. 107. 1. 3 Kiss L., Adalékok a tiszántúli kubikosok gazdasági helyzetéhez az ellenforradalmi Magyar országon 1920—1944- Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 132.1. 4 Uo. 5 Uo. 6 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára (a továbbiakban: CsMLSzF) Csongrád város polgármesterének iratai (a továbbiakban: CsVPI) 968/1925. sz. 7 Bartha L.—Gecsényi L.—

Schneider M., Szuronyok árnyékában 1890—1939. Dokumentumok a szentesi munkásmozgalom történetéből. Szentes, 1969. 98—99. 1. 389