A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Dóka Klára: A Szegedi Királyi Biztosság (1879–1884)
fal építési munkáiról, a városi tisztviselők kirendeléséről. 25 A biztosi tanács 1879. jún. 14-én tartotta első ülését. A feladat a kárbecslés megszervezése volt. E munka kiterjedt a szegedi illetőségű lakosság ingó és ingatlan vagyonára. A munkát a biztosi tanács tagjai végezték a városi tisztviselők segítségével. A 12 tagból álló biztosi tanácsot 4 albizottságra osztották fel. Egy a központban, három pedig a külvárosokban működött. Minden albizottság mellé egy műszakit és egy jegyzőkönyv-vezetőt adtak. A kárfelvétel időpontjáról a helyben maradt lakosokat 24, a menekülteket 48 órával előbb értesítették. A kárbecslés eredményeit a királyi biztos ellenőrizte. 26 A végeredmény a következő volt : 27 házak károsultak száma ingatlan ingó vagyon FT összesen Palánk 1494 4613 Alsóváros 1545 3120 Felsőváros 1534 3763 Rókus 1013 2740 3 064 946 2 014 399 1 131 838 437 273 1 567 079 623 628 1 371 033 926 089 5 079 345 1 569 111 2 190 707 2 297 122 összesen: 5586 14 236 7 134 896 4 001389 11 136 285 A kárbecslő bizottság feladata volt az árvízkárosultak osztályokba sorolása, és a segélyezési kulcs megállapítása is. Az ingatlanok értékétől függően 31, 26, 19%-os kulcsot állapítottak meg. 28 Az ingóság után fizetett kártérítés esetében az illetők keresete, évi jövedelme volt döntő. Itt 31—10%-os kártérítést adtak. A bizottságban a biztosi tanács tagjai és a városi tisztviselők között kölcsönös volt a bizalmatlanság egymással szemben, mégis két hét alatt elkészültek a munkával. 1879. júl. 4-én felszámolták a kárbecslő bizottságot. Ezután már csak revíziókra került sor. 29 A királyi biztos működése során — az egyes feladatok ellátásához — még többször hívott életre bizottságokat. Az 1879:19.tc. értelmében megszervezték a kisajátítási bizottságot, amely a városi építkezésekhez szükséges területek átvételét, a tulajdonosok kártalanítását intézte — szinte véget nem érő munkával. 30 Az 1880:20. te. szerint létrejött a kölcsönügyi bizottság is, amely az építkezési kölcsönöket megszavazta, és a pénzt utalványozta. Ezzel az adminisztrációt lényegesen leegyszerűsítették. A kölcsönügyi bizottság elnökből és 3 tagból állt. 31 Júl. 10-re gyakorlatilag befejeződött a szádfal építése. A királyi biztos átvette az építményt és vállalta annak további kezelését. E feladatot — a folyammérnöki hivatal segítségével — a Királyi Biztosság állományába került Jankovich Miklós látta el. 32 A Királyi Bizottság idején a közegészségügyi teendők ellátása a városi tanács feladata volt. Az ivóvíz biztosítása, a fertőtlenítés, a kiszárított területekről a szemét elhordasa igen sok munkát adott, és a városi főorvos, főkapitány, királyi biztos teljes együttmű25 OL К 575. 1879— IV. 59. 26 OL К 576. 1879—1—17. 27 uo. 1879—1—18; Kulinyi, i. m. 87. 28 2000 Ft alatt, 2000—5000 Ft között, 5000—10000 között 29 OL К 575. 1879— IV—58. 30 OL К 576. 1880— IV. а.—2/ 660. 31 OL К 575. 1880—1—197. 32 OL К 576. 1879— IV. а.—2. 373
