A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Dóka Klára: A Szegedi Királyi Biztosság (1879–1884)

Porzsolt Gyula fogalmazó látták el. Az V. osztály az építkezésekhez szükséges összegeket utalványozta, ellenőrizte az adományok szétosztását, és a beruházások összegét. Az osztályt Laczkovics József pénzügyminiszteri számtanácsos vezette, az ügyeket Kövesdy Béla pénzügyminiszteri számtiszt és Gluzéky Imre műszaki számtiszt látták el.

20 A város újjáépítésének feltételeit a törvényhozás biztosította. Még a királyi biztos kinevezése előtt jóváhagyták a kisajátításokról szóló törvényt. (1879:19.tc.) Ez lehetőséget adott arra, hogy a városrendezés érdekében az utcákhoz és középületekhez szükséges telkeket sajátítsanak ki. Az 1880:17. te. meghatározta, hogy milyen középítkezéseket fognak a városban végrehajtani. Ezek költségeit részben az állam fedezte, részben pedig kölcsönt adtak. A kölcsön összegét az 1880:20. te. 15 mill. Ft-ban határozta meg. Ebből 5 mill. Ft-t adtak a középületekre, 10 mill-t a magánépületekre. A város régi adósága 1 mill. Ft volt, amivel a középületekre adott összeget megterhelték. A kölcsönt 10 évre, 6%-os kamatra adták.

21 A minisztertanács 1879. máj. 18-i, illetve 29-i ülésén határozta meg Tisza Lajos feladatkörét, és készített számára utasítást. Ebben körülírta a biztos viszonyát a biztosi tanácshoz, a városi tisztviselőkhöz és az egyes minisztériumokhoz. A törvényhatóság irányítása alatt csak a kisebb jelentőségű ügyek maradhattak. A királyi biztos joga volt kiválasztani azokat a tisztviselőket, akik kizárólagos rendelkezésére álltak. Módosíthatta a város szabályrendeleteit az egészségügyi, közbiztonsági, kihágási ügyekben. A minisztériumoktól a városhoz a leíratok csak a királyi biztos láttamozása után juthattak. A Királyi Biztosság műszaki területen ellátta a Közmunka-és Közlekedésügyi Minisztérium funkcióit. Kirendelte a felmérési, telekosztási munkákhoz szükséges műszaki személyzetet, döntött a városi közlekedés, építkezés, árvízvédelem területén. Együttműködött a biztos a jogszolgáltatási szervekkel. Gondoskodnia kellett az ideiglenesen kitelepített törvényszék visszahelyezéséről, a járásbíróság, ügyészség hivatalnokainak, bíráinak elszállásolásáról. Az utasítás az építkezésekhez szükséges, Máramarosról szállított faanyag kezelését is a királyi biztosra bízta.

22 A miniszterelnök számított arra, hogy öccsét Szegeden ellenségesen fogadják. Ezért a nyílt utasításhoz bizalmas levelet mellékelt, amelyben felvetette a polgármester elbocsátásának, a városi önkormányzat teljes felfüggesztésének lehetőségét is, ha a helyzet úgy hozza magával.

23 A miniszterelnök júl. 11-i rendelete szerint Szegeden kézipénztárt rendeztek be, amelyből a királyi biztosi hivatal költségeit, a biztosi tanács kinevezett tagjainak, a szakhivatalnokoknak napidíjait és utazási költségeit folyósították. Az összeg a szegedi hitelt — illetőleg a várost — terhelte.

24 A királyi biztos működéséről hetenként számolt be a miniszterelnöknek. 1880. januártól a jelentések kéthetenként, 1880. júl. 10-től havonta készültek. A jelentésekhez a Királyi Biztosság műszaki osztályától, a szegedi főorvostól, a számvetőségtől kért előzetes információt. Az egyes jelentések az újjáépítési munkák előrehaladásával, a város közegészségügyi helyzetével, a kölcsön felhasználásával, a lakosság élelmezésével stb. foglalkoznak. Az első jelentés 1879. jún. 16-án kelt. Tisza Lajos beszámolt arról, hogy egyes adományozók és egyesületek milyen jótékonysági intézkedéseket hajtottak végre a városban (pl. gyermekmenhely, óvoda, népkonyhák létesítése), és ezek tevékenységét hogyan próbálta összehangolni. Jelentést tett a szivattyúzásról, a szád30 Szinai M., A belügyminisztériumi levéltár. 1867—1945. LIG. Repertórium. Bp. 1973. 503 505. 21 Corpus Juris... 1880. 255. 22 OL К 575. 1879—1—1. 23 uo. 1879—1—15. 24 OL К 148. 1879—

XIV—3957. 372