A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Dóka Klára: A Szegedi Királyi Biztosság (1879–1884)

Rónay Béla földbirtokos, Tallián Béla, Torontál megyei főszolgabíró. A szegediek képviselői : Pálfy Ferenc polgármester, dr. Rosenberg Izsó és Szluha Ágoston törvényhatósági bizottsági tagok voltak. A tanács kinevezett tagjai a helyi viszonyokat nem ismerték, és a városban idegeneknek tekintették őket. Magas napidíjuk, elkülönülésük miatt, főként az első időkben, ellenszenvet váltottak ki a lakosságból. Úgy tekintették őket, mint a királyi biztos „udvará"-t. A Szegedi Napló munkatársait nem nyugtatta meg az sem, hogy a függetlenségi Bakay és Komjáthy is tagja volt a biztosi tanácsnak. Árulásnak tekintették a behódolást. A királyi biztos munkáját segítette a minisztériumokból kinevezett hivatali személyzet is. A Belügyminisztériumból Stesser Józsefet, Kállay Bélát, Bulyovszky Aladárt, Kende Pált, a Pénzügyminisztériumból Laczkovics Józsefet, Kövesdy Bélát, az Igazságügyminisztériumból Kelemen Mór osztálytanácsost, a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumból Lechner Lajost és Porzsolt Gyulát küldték ki.

18 A minisztériumi szakembereket a szegedi közvélemény kedvezőbben fogadta. Ők valóban nem azért tartózkodtak a városban, hogy a királyi biztos intézkedéseit helyeseljék, hanem tevékenyen részt vettek a munkában, és az újjáépítés megszervezése az ő érdemük volt. Tulajdonképpen nekik köszönhető, hogy a királyi biztos tevékenysége sikereket hozott. A szakemberek közül legjelentősebb szerepet Lechner Lajos kapott, aki a városrendezési tervet készítette. Lechner előzőleg részt vett a Budapest rendezésére meghirdetett pályázaton, és megnyerte az első díjat. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának egyik vezetője volt.

19 Az ő tervei alapján épült a mai Népköztársaság útja, majd Szegedről hazatérve a Nagykörút építési munkáit irányította. Értett a vízvezeték- és csatornaépítéshez, jó kapcsolatai voltak a Budapesten dolgozó mérnökkel, és azok segítségét Szegeden is igénybe tidta venni. Tisza Lajos a feladatok ellátásához öt ügyosztályból álló hhatalt szervezett, a segédhivatali teendőket pedig az „iroda" végezte. Az I. osztály hatáskörébe tartozott minden személyzeti és bizalmas természetű ügy. Ez az osztály hívta össze a biztosi tanácsot, ők bízták meg a tanácstagokat bizonyos feladatok elvégzésével, szükség esetén kirendelték a városi vagy állami tisztviselőket.Nyilvántartották és láttamozták a miniszterektől a városhoz intézett rendeleteket, figyelen rrel kísérték a fővárosi és szegedi sajtót, felügyeltek a királya biztosság ügykezelésére. Az I. osztály teendőit Stosser József miniszteri titkár látta el, az ügyiratokat a királyi biztos láttamozta. A II. osztály a törvényhatósági tisztviselők ellen fegyelmi eljárást indíthatott, azokat hivatalukból felfüggeszthette, döntést hozhatott a főispántól, közgyűléstől fellebbezett ügyekben, felügyletet gyakorolt a törvényhatósági önkormányzat felett. Ennek alapján a közgyűléstől vagy a városi tanácstól panaszok alkalmával felvilágosítást kérhetett. A III. osztály egészségügyi, közbiztonsági, rendőri ügyekben intézkedett. A város újjáépítésében legnagyobb szerepet a IV. osztály játszott. Egyik részlege a város rendezésével, beosztásával, feltöltésével kapcsolatban javaslatokat dolgozott ki, elfogadás után pedig foganatosította azokat. Másik részlege az útépítési munkálatokkal, csatornázással, vízvezeték építésével foglalkozott. Terveket, költségvetést készített, szerződést kötött a vállalkozókkal, felülvizsgálta az elkészült létesítményeket. A harmadik részleg kidolgozta a város építési rendszabályait, javaslatokat tett az egyes középületek elhelyezésére, elbírálta a magánosok építési engedélyeit. Felügyelt az építés rendjére, gondoskodott az építőanyag szállításáról és szétosztásáról. Irányította a közkertek létesítésével, fák ültetésével kapcsolatos munkát. Az osztályt Lechner Lajos vezette, a teendőket Juraskó Jakab, Puchala Adolf segédmérnökök, valamint 18 OL К 575. 1879—1—4. 19 Budapest Főváros Levéltára, Fővárosi Közmunkák Tanácsa iratai, B. 5—1014. 24* 371