A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán

FÖLDRAJZI ELTERJEDÉS Kerek alaprajzú épületeket valamennyi lakott kontinensen évszázadok, sőt évezredek óta kiterjedten építenek. Más kérdés az, hogy a kerekólak meddig követhetők nyomon a térképen? Kerekólakat nemcsak a Tiszántúl déli megyéiben lehet találni.

18 Egy kétszintes, öreg épületet a Duna-Tisza közén, Csongrád város határában is fölmértünk. Ennek ellenére ezt a Duna-Tisza közére nem tartjuk jellemzőnek. Úgy tűnik, hogy hazánkban a kerekólak elterjedésének nyugati határa a Tisza vonala. Vargha László 19 és Gilyén Nándor

20 gyűjtéséből tudjuk, hogy a kerekólakat nemcsak a Délkelet-Alföldön, hanem a Felső- Tiszavidéken is ismerték. Magyarország jelenlegi területén eddig kerekólakról a következő megyékből van tudomásunk : Békés, Csongrád, Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár. Ez a fölsorolás egyúttal a kerekólak földrajzi elterjedésének irányát is jelzi.

21 Ugyancsak itt kell arról is szólnunk, hogy a szabolcsi sövényfalú kerekólak készítése azonos a dél-alföldi paticsfalú kerekólak építésével. Erre az eddig ismeretlen tényre legutóbbi kutatómunkánk során, 1976 májusában találtunk. A paticsfalú kerekólak építése területünkön nem volt elterjedve. Ezzel eléggé elszigetelten, csak a hódmezővásárhelyi tanyavilág egy részén, Szőrháton találkozunk, de itt gyakori volt. (A táj jellegzetes délalföldi szántóterület, összefüggő nagyobb erdőségek nélkül!) Juhász Antal szíves szóbeli közlése alapján ismerjük, hogy a kerekólak délnyugat felé hazánk jelenlegi határain és a Tisza vonalán túlterjednek. Juhász Antal 1970-ben adatgyűjtést végzett a Szabadka (Subotica) környéki szállásokon : Zednik, Mala Bosna és Taván к út határában. Gyakran látott „boglya alakú csirkeólakat". A szállásokon bunyevác lakosság él. A vályogból, vagy téglából épített kerekólnak itt ,,kokosinyac" a neve, míg a nád falú, sárral tapasztott ólat ,,kóter"-nek hívják. Valamennyi ólban csirkéket, tyúkokat tartanak. Az állatszállásként használt kerek alaprajzú építmények közül a „csinált" kerekólak a kúpos kunyhók elterjedési területét követve északkelet, míg a sárépítmények a Balkánon, Anatolian keresztül délkelet Ázsiába, másfelől, a Mediterráneumon át északnyugat Afrikába, majd a „Fekete Kontinens" belseje felé terjedtek el. EREDET A kerekólak eredete időben és térben messze vezet. Tanulmányunk nem oldja meg a kerekólak eredetkérdését, de bízvást reméljük, hogy egy lépéssel közelebb jutunk hozzá. Tekintsünk el attól, hogy a közelmúltban és napjainkban a környezetünkben használt kerek alaprajzú épületek nagyobb részét az állatok számára ólnak használták. Kezdetben valamennyi kerek alaprajzú építmény az élet szálláshelye volt. Ezzel azt is jeleztük, hogy az állatokon kívül az ember és bizonyos növényi élet számára is menedékül szolgált. A kerek alaprajzú építmények vizsgálatánál figyelemmel kell lennünk: az ősi kunyhókra, a természeti népek kunyhóira, a pásztor- és csőszkunyhókra, a nagy, 18 Hangsúlyozzuk, hogy nem az általunk vizsgált sárépítmények közé tartozik, de kör alakú alaprajza és állatszálláshelyül szclfáló ltrkcicja alarján Veszprém megyéből meg kell említeni, a Vajkai Aurél által leírt, fatörzsből kivájt disznóólakat is. (Vcjkci A.. Veszprém megye népi építkezése. VIII. Gazdasági melléképületek. 226. 64. ábra. NÉ 1940. 31С—344.) 19 Vargha L., (1940) 20 Gilyén N.. [Gilyén—Mcndde—Tóth] (1975) 92-93 old. 153 ábra. 21 Vargha L., (1940) 3íí. cid. 19 ábra. 309