A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán

keresztül légáramlást lehetett biztosítani. (A kétszintes kerekól szellőztetésének ritka, egyedi módja.) A tetőszerkezet négy, a falon túlnyúló fagerendából áll, amiket egymáson kereszt­berakva, arányos távolságban helyeztek el. A kiálló végüket vékonyabb rudakkal kötötték össze és az így kialakított szabályos, nyolcszögletű tartószerkezetre utóbb kúp alakba rakták föl az érdes gyepszénát. Az ól tapasztott, fehérre meszelt és a ,,tüvit" fekete színnel „húzták el". Az alsó szint alján a földet az állatlábak kirúgták, kimélyí­tették. A felső szinten addig tartottak aprójószágot, amíg Olaszné könnyen be tudott mászni kitakarítani. Ma már használaton kívül van. VI. Tulajdonos: Kenéz László, MTSZ-dolgozó. Cím: Székkutas-Szőkehalom, V. ker. 6. sz. Készült: 1967-ben, majd kibővítve: 1970-ben. Építő: Kenéz László. Építőanyag : vályog, sárba rakva, kívül-belől tapasztva, kívül fehérre meszelve, a fal töve feke­tével elhúzva, farúdak, deszka, leveles kukoricaszár, gyepszéna, drót. Méret: a különös idomú épületegyüttes kerekól-részének méretei: szélessége, 0 : 165 cm, ma­gassága: 215 cm. A fal magassága: 140 cm, vastagsága: 40 cm, Az ajtó magassága: 102 cm, szé­lessége: 48 cm. Alak: henger, kúp alakú tetővel. Tájolás: a kerekól ajtaja északkelet felé 22°-ra tekint. Elhelyezés: а tanyaházzal szemben, a porta déli szélén. Rendeltetés: csirkék, tyúkok, kacsák szállása. Tyúkülő: a bejárattal szemben levő falhoz há­rom függőleges lécen, keresztben sűrűn vékonyabb ágakat szögeltek. Kenéz László a teljesen fátlan, tipikus pusztai tanyát 800 négyszögöl telekkel, 1966-ban Pál Emíliától vásárolta. A kerekól már a következő évben fölépült, amit három év múlva, a gyorsan szaporodó baromfiállomány miatt bővíteni kellett. 8. Bővített kerekól bejárati homlokzata. (Tulajdonos: Kenéz Lász ó (Székkutas-Szőkehalom, V. ker. 6.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom