A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Börcsök Vince: Adatok a szegediek borkereskedelméről és borfogyasztásáról

Ozorai Pipó temesi bán Zsigmond király utasítására kivizsgálta a sérelmeket és. a szegediek javára döntött. Csupán a borszállítási okmányért kellett két-két dénárt fizetni és szürethelypénz címén a szokásos négy-négy dénárt kérhettek. A papi tizedet csöbörpénzzel váltották meg. A titeli révnél a prépost vámszedési kísérletét Hunyadi J. kormányzó betiltotta. Zenta város földesura, a budai káptalan többször megsértette a szegediek kiváltságait ezért Mátyás király tudtával és beleegyezésével fegyveres szegedi polgárok megszállták Zentát. Végül kiegyeztek. Minden 20 hordó után egy frt a vám, kisebb hordók után pedig nem kellett fizetni. Zsigmond 1389-ban megparancsolta a szeri földesuraknak, hogy a Budára utazó szegedi polgároktól a sáregyházi úton semmiféle vámot ne szedjenek. A sáregyházi út Szeged és Kecskemét között a magasabb részeken haladt át.

15 Borbála királyné 1415-ben Kecskemét város adószedőinek tiltja meg a szegedi kereskedők megadóztatását. A szegediek kiváltsága sértette Kassa, Bártfa jogait, ezért csak a borok áthaladását engedélyezték, a bormérést nem. Sajátos, a szállítmányok milyenségére és mennyiségére utaló elnevezésekkel találkozunk.

16 Fekvőbor a telt hordókkal, az álló: üres hordókkal megrakott hajó. Megkülönböztettek nagy, közép és kisebb borokat. Az egész bor 20 hordó volt. A hordók általában tíz akósak voltak. Tíz hordó, azaz egy tunella, (átalag) 100 akót tett ki. A borkereskedelemmel egyidőben, már a XIII. sz-ban megindult a Szerémségből hozott szőlővesszőkkel a városkörnyéki feketeföldeken a szőlőtelepítés. Ekkor ültették a szilléri, a tarjányi és a Ballagi tó környéki szőlőket.

17 A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ALATT Amikor a török megszállta az országot, a szerémi szőlőművelés lehanyatlott. A Korán tiltotta a borfogyasztást. A nagy kockázat miatt nem járt haszonnal a borral való foglalkozás.

18 A török nem támogatta a szőlőtermelést, mint adótárgyat kedvelte. A török defterek szerint a szőlő- és bordézsmát 1545-ben három évre 100 000 akcse bérért adták ki, 1549-ben pedig 61 030 akcse jövedelmet hozott a török kincstárnak. (Az akcse török váltópénz, amelyből 50 db tett ki egy magyar forintot). Népmonda szerint a szegedi vár pasája a tarjányi kertekben vásárolt szőlőt és az ott emelt nyaralóban szívesen töltötte idejét.

19 A szerémség elvesztése miatt és a város környékén levő feketeföldeken a XVI. sz. közepén újabb telepítési hullám indult meg. Megújították a tarjányi, szilléri szőlőket, Kálvária, Jerikó, Hernyó, Kétérköz és az alsóvárosi temető táján újakat telepítettek.

20, A bortermés minden nehézség ellenére kereskedelmi forgalomba került. Baranyai borok is voltak Szegeden. Tóth Mihály Szeged bírája 1552-ben hajdúkat toborozva vissza akarta foglalni a szegedi várat. A kaland sikertelen volt. A fegyelem felbomlott. A feltört pincékben szerémségi és baranyai borokat ittak és tivornyáztak.

21 A török hódoltság területén a legnagyobb kereskedelmi forgalom Szegeden bo15 Horváth F, (1975) 363; Reizner J., (1899) 80; Varga F., (1877) 147. 16 Reizner /., (1899) 82—84; Varga F., (1877) 150. 17 Kovács J., (1901) 43; Varga F., (1877) 158. 18 Kovács J., (1901) 238. 19 Varga F., (1877) 157. 20 Gulácsy S., (1927) 150; Kiss F.—Tonelli S.—Sz. Szigethy., (1927) 149; Szüts M., (1914) 44.. 21 Bálint S., (1969) 34; Bálint S., (1973) 70; Káldy Nagy Gy., (1970) 67; Oltvai F., (1968) 43;. Reizner J., (1899) 125 Szüts M., 1914) 42; Varga F., (1877) 153. 236