A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma

rabbi ásatások anyagában többször előfordul, a XIV. század vége és a XVI. század eleje közötti időszakra datálva.

27 A minusculás gót „i"-betű és betűsorral kapcsolatban Szabó J. Győző vetette fel B. Oberschall Magda véleményével szemben (ti., hogy ezek díszítőelemmé csökevényesedett vallásos feliratok)

28 a lehetőséget, hogy az olvasat, illetve a jelentés a Jézus-szóból ered.

29 Ugyanígy Máriának értelmezte Szabó Kálmán az övcsatokon feltűnő M-betűt és betűsorokat is.

20 A gótikus I és M — betűsor, sőt többszavas feliratok egyébként a XIV—

XV. századi övek csatlemezein gyakran feltűnnek.

31 Különös figyelmet érdemel a 33. sírból származó öv szíjvégén levő sárkányölő Szent György-ábrázolás (18. ábra). A gyöngysor-keretelésű mezőben a páncélba öltözött Szent György-alak lábaival a sárkányt tapossa, s kopjájával a szörny torkába döf. Az állat farka a Szent magasan tartott bal karjába tekeredik. A szíjvég töredékes, felső harmada a fej és a jobbkarral együtt hiányzik. Csupán sejteni lehet, hogy a felső mezőt növényi díszek tölthették ki. A legtöbb középkori Szent György-ábrázolástól eltérően a lovagszentet itt gyalogosan ábrázolják. Hasonló, csaknem megegyező darabokat ismerünk Makó-Mezőkopáncsról, Temesvárról,

31 Kaszaperről és Nagylakról.

33 Miután leletünk és analógiái kun, illetve a kunokkal kapcsolatban álló területekről kerültek elő, azt a gyanút keltik fel, hogy Szent György alakja a feudalizálódott, a középkori magyar társadalomba már részben, vagy teljesen beilleszkedett kunok körében sajátos értelmet nyert. A harci erények lovagi megtestesítőjeként széles körben tisztelt szent, aki a lovagok, lovaskatonák mellett és a lóval is foglalkozó parasztoknak patrónusa,

34 érthetően lehetett kedvelt a kunok körében, hisz alakja mögött archaikus pogány kultuszok egész sora húzódik meg.

35 Annak ellenére, hogy az egyház már a 692-es trullai zsinaton apokrifnek minősítette legendáját, a nép körében a középkorban mindenütt páratlan népszerűséggel hatott.

36 A középkori Oroszországban a novgorodi tartományban az orosz Jegorij újszerű népi ikonográfiája szerint a lovak védőszentjeként vált ismertté (a lovakat Szent Jegorij napján, április 23-án engedték ki először a hosszú tél után).

37 Hasonló felfogásban jelenik meg 26 B. Oberschall M., i. m. IV. t. 4.; Bálint A., i. m. 20., LXXIV. t.; Iff. Fehér G., i. m. XXXVI. t. 15/a.; uo. XLI. t. l/a.; Kovács В., Nagytálya középkori templomának feltárása (Mise á découvert del' église médiévale de Nagytálya) Egri Múzeum Évkönyve (továbbiakban: EMÉ)X (1972), IX. t. 1—2.; Szabó K, i. m. 214, 48. ábra, 68, 348. ábra, 69, 351. ábra. 27 B. Oberschall M., i. m. 6., V. t. a.; Bálint A., i. m. (1936), LXXIH. t. 7. kép; uő. i. m. (1939) XXIX. t. 3. kép; Gerevich L., i. m. 26. kép LI. sír. 28 В. Oberschaíl M., i. m. 5. 29 Szabó J. Gy., i. m. EMÉ, VIII—IX (1970—71), 68—69. 30 Szabó К., i. m. 68. 31 Bálint A., i. m. (1936) 230., 4. kép a—b es LXXIII. t. 1. („ihto"); uő. i. m. (1938), 148., XV. t. 2. (,,i"-betűsor); uő. i. m. (1956) 81., XI. t. 2., XIV. t., 1. („...GNUS DEI"); Iff. Fehér G., i. m. 226, XXXIX. t. 2. XLIV. t. 5 (Zsigmond pénzzel), XLVI. t. 10; Horváth В., i. m. (1970), 167., 9. ábra; В. Oberschall M., i. m. 5., IV. t. 4. (,,i"-betűsor); Szabó J. Gy., i. m. 68; Szabó К, i. m. 209—212. ábra (,,M"-betű), 247. kép („OMNIA AMOR VINCIT"), 326. ábra, 351. ábra, 348. ábra, 125. ábra („St. MARTA ORA PRO..."); Trogmayer O., Szer monostora. Művészet, 1973. XIV. évf. 8. szám. 3 (,,...OIS DE VILLEMONT"). 32 Bálint A., i. m. 5—7. kép. 33 Bálint A., A kaszaperi középkori templom és temető (Das Gräberfeld und die Kirche von Kaszaper aus dem Mittelalter). Dolgozatok XIV (1938) 155. 34 Bálint S., Szent György kultuszának maradványai a hazai néphagyományban. Ethnographia, LXXXV (1974) 2—3. sz. 213. 35 Uo. 221. 36 Lexikon für Theologie und Kirche. IV. Freiburg, 1932, 393. 37 Szalkó N.. A régi novgorodi festészet. Szovjet Irodalom 10/1976. 183. 8 A Móra F. Múzeum Évk. I. из