Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Szegeden polgári jogon birtokol), Kisistókhögy, Savanyahögy, Tarihögy. 1887. Engi­högy, Kérihögy, Kispálhögy, Lebákhögy (bevándorolt család), Malatinszkihögy (beván­dorolt iparoscsalád), Ökröshögy, Sárihögy, Szélpálcsuszikhögy, Tukacshögy (bevándo­rolt régi jómódú iparos család), Vashögy. Túlnyomóan alsóvárosi nevek, illetőleg csa­ládok. Domaszékkel párhuzamosan, délről határos a Feketeszél, a szegedi homokvilág­nak a Városhoz, és pedig Alsóvároshoz legközelebb eso része, ahol a feketeföld és homok találkozik, keveredik egymással. Innen magának a határrésznek neve is. Érthető tehát, hogy ez a tájék is alsóvárosiakból korán tanyásodik. 1796. Királyhögy. 1806. Baloghögy, Ladányihögy. 1814. Deákhögy. 1829. Nagy­mátyáshögy. 1840. Csalahögy, Fúrúshögy, Kosárhögy (híres régi juhászcsalád neve), Mórahögy П748. Szántó földem ... túl a Mattyon Móra Szőlője mellett. 1785. Mora Mathias. József császár térképe), Nyárihögy, Savanyahögy, Visnyeihögy. 1887. Csányihögy, Kotogányhögy, Mátyáshögy, Szekereshögy, Szekörkehögy (híres beván­dorolt, meggyökeresedett szűrszabó nemzetség), Városhögy (városi birtok), Csonka­högy, Engihögy, Muskóhögy, Tűreshögy. Egy 1813. évi levéltári adat: Tűrés szállása. A név különben az Ábrahám család egyik alsóvárosi ágának ragadvány ne ve). Kerek­högy (a hegy alakjáról), Torokszárítóhögy (valami tréfás, „egyszeri" esetről). Nagyszéksós Domaszéktol és Feketeszéltől délnyugatra elterülő, közéjük éke­lődő, a szabadkai út mentén húzódó, szikes tavakban bővelkedő határrész, ahol a hegyek, tanyák különösen 1840 táján kezdenek nagyobb számmal feltűnni. Egyik részének Biteszék a neve. 1760. Vargahögy. 1832. Tandarihögy. 1840. Gergőhögy, Kószóhögy, Lázárhögy, Paplóggóhögy (kettős családnév), Pútyihögy (igazi nevük Császár), Ráczhögy Rúzsahögy (nyilván a Rúzsák helyén : 1770. Rosak. 1785. Rouchack = Rúzsák, ti. a Rúzsa család szálláshelye), Siskóhögy (azonos lesz az 173 l-ben Siskóhalma néven emle­getett kaszálóval és szállásfölddel. A név maga föltétlenül a szegedi, XVIII. században nagy szerepet játszó, bunyevác eredetű Siskovics család nevének rövidülése), Szűcs­högy, Tóthögy. 1855. Krallerhögy ~Kallerhögy ~Kellerhögy (német eredetű, XVIII. században bevándoroló téglaégető család. Egyik tagja, Miklós 1808-ban a Város or­szággyűlési követe volt). 1887. Börcsökhögy, Burgerhögy (híres szegedi nyomdász csa­lád a múlt században), Fazekashögy, Freiburgerhögy (bevándorolt iparos család), Koronahögy, Máriánhögy, Masahögy, Pakaihögy (< szerb Pakaszki család, amely a XVIII. században Röszkén élt, de a múlt században beolvadt a szegedi parasztságba), Papdihögy, Zomborihögy, Bánhögy, Gatyaülephögy, Vecsörnyéshögy, Vízvöttehögy. Bakahögy, Györgyhögy, Liliomhögy, Magdahögy (mindkettő családnévi eredetű), Ró­kahögy (családnévi eredetű), Tepszihögy. Zákány Domaszéktol és Feketeszéltől nyugatra, közvetlenül a dorozsmai föld mentén terül el. A hely a középkor végén virágzó, városunk életében előkelő szere­pet játszó Zákány családtól kapta a nevét. Hogy itt a családnak jószágai is voltak, bizton következtethetünk abból, hogy Zákány István főbíró Fráter Györgynek egy lovat 1000 kősóért adott el. Szállások a XVIII. században már számosan akadnak rajta. Tanyasodása a múlt század negyvenes éveiben kezdődik, főleg amikor az itt birtokos Lengyel család fölépíti a róla elnevezett Lengyelkápolnát. Zákány és Móra­halom a múlt század első harmadában jórészt még járás volt. Alsóvárosról kiraj­zó földmívelo családok most kezdik ezt a területet is hozzácsatolni a szomszédos Feketeszél, Domaszék korábban bontakozó tanyavilágához. 1832. Szögihögy. 1840. Dakahögy, Drágahögy (aligha családnév, esetleg szerb noi keresztnév), Lengyelhögy, Lovászihögy, Nógrádihögy, Ótotthögy (családnévi eredetű), Paphögy, részei : Öregpaphögy, Kispaphögy (a régi családi birtok megcsz­120

Next

/
Oldalképek
Tartalom