Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Szegeden polgári jogon birtokol), Kisistókhögy, Savanyahögy, Tarihögy. 1887. Engihögy, Kérihögy, Kispálhögy, Lebákhögy (bevándorolt család), Malatinszkihögy (bevándorolt iparoscsalád), Ökröshögy, Sárihögy, Szélpálcsuszikhögy, Tukacshögy (bevándorolt régi jómódú iparos család), Vashögy. Túlnyomóan alsóvárosi nevek, illetőleg családok. Domaszékkel párhuzamosan, délről határos a Feketeszél, a szegedi homokvilágnak a Városhoz, és pedig Alsóvároshoz legközelebb eso része, ahol a feketeföld és homok találkozik, keveredik egymással. Innen magának a határrésznek neve is. Érthető tehát, hogy ez a tájék is alsóvárosiakból korán tanyásodik. 1796. Királyhögy. 1806. Baloghögy, Ladányihögy. 1814. Deákhögy. 1829. Nagymátyáshögy. 1840. Csalahögy, Fúrúshögy, Kosárhögy (híres régi juhászcsalád neve), Mórahögy П748. Szántó földem ... túl a Mattyon Móra Szőlője mellett. 1785. Mora Mathias. József császár térképe), Nyárihögy, Savanyahögy, Visnyeihögy. 1887. Csányihögy, Kotogányhögy, Mátyáshögy, Szekereshögy, Szekörkehögy (híres bevándorolt, meggyökeresedett szűrszabó nemzetség), Városhögy (városi birtok), Csonkahögy, Engihögy, Muskóhögy, Tűreshögy. Egy 1813. évi levéltári adat: Tűrés szállása. A név különben az Ábrahám család egyik alsóvárosi ágának ragadvány ne ve). Kerekhögy (a hegy alakjáról), Torokszárítóhögy (valami tréfás, „egyszeri" esetről). Nagyszéksós Domaszéktol és Feketeszéltől délnyugatra elterülő, közéjük ékelődő, a szabadkai út mentén húzódó, szikes tavakban bővelkedő határrész, ahol a hegyek, tanyák különösen 1840 táján kezdenek nagyobb számmal feltűnni. Egyik részének Biteszék a neve. 1760. Vargahögy. 1832. Tandarihögy. 1840. Gergőhögy, Kószóhögy, Lázárhögy, Paplóggóhögy (kettős családnév), Pútyihögy (igazi nevük Császár), Ráczhögy Rúzsahögy (nyilván a Rúzsák helyén : 1770. Rosak. 1785. Rouchack = Rúzsák, ti. a Rúzsa család szálláshelye), Siskóhögy (azonos lesz az 173 l-ben Siskóhalma néven emlegetett kaszálóval és szállásfölddel. A név maga föltétlenül a szegedi, XVIII. században nagy szerepet játszó, bunyevác eredetű Siskovics család nevének rövidülése), Szűcshögy, Tóthögy. 1855. Krallerhögy ~Kallerhögy ~Kellerhögy (német eredetű, XVIII. században bevándoroló téglaégető család. Egyik tagja, Miklós 1808-ban a Város országgyűlési követe volt). 1887. Börcsökhögy, Burgerhögy (híres szegedi nyomdász család a múlt században), Fazekashögy, Freiburgerhögy (bevándorolt iparos család), Koronahögy, Máriánhögy, Masahögy, Pakaihögy (< szerb Pakaszki család, amely a XVIII. században Röszkén élt, de a múlt században beolvadt a szegedi parasztságba), Papdihögy, Zomborihögy, Bánhögy, Gatyaülephögy, Vecsörnyéshögy, Vízvöttehögy. Bakahögy, Györgyhögy, Liliomhögy, Magdahögy (mindkettő családnévi eredetű), Rókahögy (családnévi eredetű), Tepszihögy. Zákány Domaszéktol és Feketeszéltől nyugatra, közvetlenül a dorozsmai föld mentén terül el. A hely a középkor végén virágzó, városunk életében előkelő szerepet játszó Zákány családtól kapta a nevét. Hogy itt a családnak jószágai is voltak, bizton következtethetünk abból, hogy Zákány István főbíró Fráter Györgynek egy lovat 1000 kősóért adott el. Szállások a XVIII. században már számosan akadnak rajta. Tanyasodása a múlt század negyvenes éveiben kezdődik, főleg amikor az itt birtokos Lengyel család fölépíti a róla elnevezett Lengyelkápolnát. Zákány és Mórahalom a múlt század első harmadában jórészt még járás volt. Alsóvárosról kirajzó földmívelo családok most kezdik ezt a területet is hozzácsatolni a szomszédos Feketeszél, Domaszék korábban bontakozó tanyavilágához. 1832. Szögihögy. 1840. Dakahögy, Drágahögy (aligha családnév, esetleg szerb noi keresztnév), Lengyelhögy, Lovászihögy, Nógrádihögy, Ótotthögy (családnévi eredetű), Paphögy, részei : Öregpaphögy, Kispaphögy (a régi családi birtok megcsz120