Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

későbben születő városrészek is rátalálnak a maguk sajátos társadalmi fejlődésének és gazdasági boldogulásának útjára. Szinte az első világháborúig mikrotájakként foghatjuk föl Szeged városrészeit, amelyeket természetesen összetart egyrészt a helyi, egyébként messzibb tájakat is meghódító munkamegosztás és egymásrautaltság, másfelől a közös emberi, társadalmi konvenció: főleg az ö-ző tájszólás, a parasztpolgári öntudat, a dolgos hajlandóság és a katolikus színeződésű néphagyomány. Ezeknek az adományoknak birtokában a szögedi nemzet nagy feladatokkal küzdött meg, így a folyton ismétlődő tiszai árvizekkel, a homokvilág meghódításával, városi civilizációjának megteremtésével. A város betelepülésének szakaszai 78