Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Fölsőváros A jólétéből fakadó rátartisága és költségesebb ruházkodása miatt régebben kényös város, selymös város, hajdani kenyérsütögető asszonyairól pedig kinyérvárosnéven emlegetett Fölsőváros Szegednek Alsóváros mellett legjellegzetesebb városrésze.

29 Gazdag hagyományvilága már ugyan jórészt a múlté, de a szegedi köztudat részben írófiai révén is, még érzi azokat a sajátosságokat, amelyek ezt a magyar gyökérzetű polgárnépet jellemzik. Történelmi adataink szerint talán Felsó'város tetszik valamennyi városrész között a legrégibbnek, illetőleg legjelentősebbnek. Nyilván még a középkorba nyúlik vissza számos helyneve. Említettük már Tabánt és Fazékszört. Teljesen igaza van Inczefi Gézának,

30 aki szerint Tarján kertség (ma új, modern városrész) neve még az Árpádkor, illetőleg egyik magyar törzs emlékezetét idézi.

31 Más egykorú hazai párhuzamokból bizonyos, hogy még középkori egyházias névadó gyakorlatra utalnak Felsővárosnak, de egész Szeged peremeinek bibliai eredetű helynevei. A mai Szillér egyik XVI. századbeli török defterben (1553) Szilont néven fordul elő, ahol a -t nyilvánvalóan egyszerű tárgyrag. Kovács Jánosnál — sajnos forrás nélkül — régi Szilonér is olvasható.

32 Úgy gondoljuk, hogy ez a frigyládát Őrző bibliai Silón város nevének átvétele. így érthető azután meg a mai Csillag tér táján elterülő régi Gëcëman, majd a későbbi Rókuson Názáret, Róma, Jerikó, Kálvária, Alsóvároson Betlehem hajdani kertségek neve. Ezek tükröződései a középkor jámborságának, de névmágiás szorongásoknak is: a Várost szakrális körként övezik. A mai Brüsszeli körút és Deszkástemető közötti alacsonyabb fekvésű résznek Burgundia volt a neve, amely a múlt század legelején kezd betelepülni. Maga az ősi Fölsőváros a hódoltság után De La Croix Paitis császári mérnökkari tiszt szép, áttekinthető térképén (1713) 6 szigetszerű házcsoportból állott. A legnagyobb egység a Szent György tér és környéke, vagyis a mai Sóhordó, Juhász Gyula,. Lengyel, Szent Miklós, Tímár és Kálmán utcáktól határolt terület. Ezen 6 háztömb volt. Itt épült a középkori Szent György- és Szent Miklós-templom. Egy másik házcsoport a mai Sándor és Csuka utca déli részét foglalta el, 3 háztömbből állott. Vele szemben volt a mai József Attila sugárúton egy házsor. E két utóbbi szigetségtől teljesen elkülönült az a téglalapszerű 5 háztömb, amely nagyjából a mai Római körút, Maros, Tímár és Háló utca vonalába esett. Az ettől északkeletre eso 3 háztömb a Kistisza és Hajós utca tájékán terül el, már a Tabán területén. Ezen a részen valamikor a török cserzovargák dolgoztak. Ettől északra volt még 2 terjedelmes háztömb a Szilléri sugárút táján. Mögöttük a Szilléri szolok következtek. Aligha tévedünk, ha ezt a Kispest néven emlegetett XVIII. századi településsel aszonosítjuk. Reizner szerint itt a házhelyek, illetőleg lakóházak száma 340 körül lehetett. Ezek a szigetségek lassan eltűnnek, és Felsőváros is a múlt század derekára már összefüggő településsé válik. A XVIII. század elején bukkannak föl Szegeden, éspedig Fölsővároson a cigányok. Egy 1724. évi tanácsi határozat kimondja, hogy a tzigányok nemes szabad királyi Szeged várossában, valamint Palánkban is meg ne szenvedtessenek, hanem légyen eő nekiek külső városban a lakásuk, valamint ez más királyi városokban is 29 Bálint S., Fölsőváros. MFMÉ 1963, 121. 30 Inczefi G., Szeged környékének földrajzi nevei 91. 31 SzegSz. II, 551. Kováts István önéletrajza szerint a Tarjánt érdemes polgároknak, így aki kisbírosagot viselt, a XVIII. században ingyen adogatták, ha ezek kötelezték magukat, hogy az adót megfizetik. 32 Kovács J., 27. Szilont alakot örökített meg egyik defter. Velics-Kammerer II, 144. 79