Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Kaszás (5), Szántó (7), Rozsos (2), Major (1), Méhes (1), Mézes (1), Swtó' (1), Hagymás (1), Fokhagymás (2), Olajos (2), Bakos ('aki olajsajtón dolgozik' 1), Szakács (2). A háztartási eszközök készítésére, a már önállósuló háziiparra utal a Szitás (4), Fazekas (5), Korsós (2), Cserepes (3), Köszörűs (1). A Tiszával, a nagymúltú szegedi víziélettel számos foglalkozás összefügg, amely természetesen a névadáson is visszatükrözó'dik. Ősi életmódra mutat a Halász, Varsás (2), Gémes (1), Fürjekes ('fürjvadász' 1), Varjas (2), Madarász (1), Rákos (1) családnév. A hajózásra, sószállításra, borkereskedelemre utal а #ű/áy (1), Kerepes ('lóval vontatott hajó, a kunok nyelvéből átvett kerep gazdája' 1), С seller í'sóhajós' 5), Sós (3), Kormányos (1), Révész (7), Molnár (6), Mónos ('malmos' 3). A szárazföldi fuvarozásra jellemző a Szekeres (5), továbbá a szükséges kötelekről gondoskodó Kötélverő {2), Hámverő (A), a vasalásokat készítő Kovács (20), Patkós (2), a bognármunkát végző Kerekes (4) családnév. A bor körébe tartozik a Kádár (2), Pintér (7), Pintes (1), Csaplár (1) név. A sörfőzésre emlékeztet а £егау (2) családnév, bár értelmezhető »S^ras (Sörés) alakban és 'hízott jószággal kereskedő" értelemben is. A kereskedelem világát idézi a Kalmár (38), Szatócs (2), Becsüs (1), itoray (1), Kompolár ('bormérő' 2), Ürmös (4), Borsos (5) név. Reprezentatív polgári, részben katonai igényeket, illetőleg osztályhelyzetet tükröz a Polgár (2), Fö/í/ö (5), Ztán (3), Katona (8), Szolga (1), illetőleg a Pajzsgyártó (1), Puskás (3), Kardos (1), Nyilas (2), Órás (2) családnév. E foglalkozást jelentő családnevek jellemzően igazolják Szeged városa gazdasági életének fokozódó sokrétűségét, a polgári munkamegosztás organikus készségét, amely már világosan fölülemelkedik a paraszti önellátás zárt, primitív társadalmi körén, és már árutermelésre, piacra is dolgozik. Ezt a fejlődést bizonyítja az is, hogy a tizedlajstrom már külön Műves utcáról is megemlékezik. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azokat a már említett vásártartási kiváltságokat sem, amelyekben a Város a XV. század folyamán részesült. E bíztató fejlődésnek azonban a török hódoltság megássa a sírját. Hogy a Város a huszita mozgalomról is tudomást szerez, annak cáfolhatatlan bizonysága a jegyzékben olvasható és a szegedi tájon máig virágzó Huszta családnév, amely nyilvánvalóan a huszita szó alakváltozata. Csak a teljesség okáért utalunk azokra a családnevekre (332), amelyek valamilyen ősnek testi vagy szellemi tulajdonságára, esetleg fogyatékosságára, továbbá szavajárására, családi helyzetére utalhatnak. Keletkezésükhöz, egyben a névadás lélektanához kitűnő analógiát nyújtanak manapság is a szellemes, éles megfigyelőkészségről tanúskodó csúfnevek, paraszti ragadványnevek, amelyek akárhányszor az eredeti családnevet is elhomályosítják. Végül maga a család is belenyugszik, és már nem érzi megbélyegzőnek, sértőnek. Csak ízelítőül néhány effajta név : Feketű ('barnabőrű' 2), Fenés ('bőrbeteg' 1), Száraz ('szikár' 1), Vér ('vérmes' 1), továbbá Csetertek (3), Gyengyüs (1), Keddenháló (1), Mendegélő (1), Szépenlépő (1), Tomboló ('táncoskedvű' 1), Toppantó (1), Vecsernyés (3). Néhány növényi, illetőleg állati eredetű családnevünk is van (41). Hogy eredetileg volt-e mágikus célzatuk is, már nem tudjuk megmondani. Ilyenek a Búza (4), Csődör (1), Gyöngy ér ('vízimadár, üli' 1), Kerecset ('sólyomfajta' 1), Szarka (2), Szilva (1). Egyelőre több, még megfejtésre váró, de általában magyar hangzású, részben máig élő családnevünk (44) is van. Ilyenek : Csipak (1), Fúrús (1), Nacsa (1). A dézsmajegyzék névanyagából meggyőző erővel tárul szemünk elé a Város differenciált, gazdagon tagozott, dinamikus társadalmi organizmusa, középkori népélete. 5 A Móra, F. Múzeum Évik. 75. II. 65