Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Ami a helynévi eredetű családneveket (123) illeti, csak annyit állapítunk meg, hogy ezek a családok elsősorban a környező, közvetlen szomszédságban, vagy a déli borvidéken elterülő vármegyék: Csongrád (15), Bács (22), Bodrog (13), Csanád (24), Temes (6), Torontál (2), Kéve (1), illetőleg Szerem (3), Fö/^o (7), Baranya (9), Го/ла (3) helységeiből, továbbá egyéb, vagy bizonytalan helyekről (18) vándoroltak az idők folyamán, de a XV. századnál nyilván nem korábban Szegedre. Jellegzetesnek tekinthető, helynévi eredetű családnevek, amelyek részben a hódoltságot is átvészelték, és egyesek máig virágzanak: Babarczy, Bakacsy, Becsey, Bulkeszy, Csontay, Gyálay, Horogszegi, Iklódy, Ladányi, Sajthy, Somlyay, Somogyi, Szentay, Tápay, Trencsély, Virágháty. Jelentős a számuk (198) a keresztnévi eredetű családneveknek is, ami Ősi magyar, illetőleg középkori névadó gyakorlatnak felel meg. Csak néhányat sorolunk föl : Bálint, Dámján, Donát, Együd, Főczén, Karácsony, Kozma, Vitális. Becéző alakban: Ambó, Bonis, Daka, Doma, Fóris, Lőkös, Mása, Sima. Találkozunk számos foglalkozást jelentő névvel is. Vannak magyar és latin alakban jelentkező ilyen típusú családnevek: Szűcs — Pellifex, Szíjjártó — Corrigiator, Kovács — F aber, Halász — Piscator, Ötvös — Aurifaber, Pic tor — Képíró, Faragó — Lapicida —, Sípos — Tubicinator, Deák — Literátus. Ezeknek a párhuzamosan jelentkező neveknek gazdaság- és társadalomtörténeti hátterével máshol foglalkozunk bővebben. Itt csak megemlítjük, hogy nyilvánvalóan már osztálytagozódás tükröződik bennük. Az otthonkultúra virágzásával függ össze a már említett Lapicida, továbbá a Faragó, Házkötő, Házász, Utas, Szekercés (zsindelyvágó?) neve. A Téglás családnév a vele nyilván összefüggő Kőégető utcával már fejlettebb építkezésre enged következtetni. Az Ács név bizonyára a hajóács mesterséget is idézi. Idetartozhatik még a Bárdos, Erdős családnév is. Az Esztergályos, Szekrény, Asztalgyártó nevekből már finomultabb polgári életre, igényekre lehet gyanakodni. Az egészség védelmével függ össze az Orvos (3), Borbély (6), Bába (2), Kenő (1), Nyirő (3), Jókezű (csontrakó 1), Pöszércés (aki orvosi füvekkel foglalkozik 1) családnév. A környező puszták hatalmas jószágállománya magyarázza a pásztorkodás, állatgondozás körébe tartozó neveket. A juhászattal függ össze az Ihász (2), Juhos (1), az idegen hatásokat sejtető, esetleg a szegedi szűcsök erdélyi, balkáni kapcsolataira utaló Bács (A), Csobán (1) családnév. A Csikós (2) a lónevelést, a Csordás (8) a már istállózó, de napközben kint legeltető tehéntartást idézheti föl előttünk. A Disznóverő (herélő, miskároló 1) családnévből már rendszeresen disznóhizlalásra lehet következtetni. Ide tartozhat még a Makkos (kanász? 2) név is. Az állattenyésztéssel összefüggő iparágak közül igen jelentős a Mészáros (18) családnév feltűnő nagy száma. Ók nyilván nemcsak húsiparral, hanem marhakereskedelemmel, tozsérséggel is foglalkoztak, amint ez a mészáros céh későbbi, hódoltsági kiváltságos helyzetéből, jólétéből is kitűnik. E munkakörre utalhat még a Kasza (<Kaszab 3), Bakó (2), Tagló (1) családnév. Az állattenyésztéssel kapcsolatos termékekre világít a Tarhós (2), Vajas (1), Túrós (1), Sajtnyomó (1), Nyomó (1). A bőr és szaru feldolgozását idézi a Szűcs (24), Hímvarró (1), Csapó (5), Tasalos (1), Kesztyűs (1), Varga (33), Szekernyés (1), Cserés (tímár? 1), Nyerges (2), a már említett Szíjjgyártó (9), Fésűs (1), Fésűgyártó (1). A viseleti kultúrára utal továbbá a Szabó (54), Varró (2), Gombos (1), Gomböntő (1) családnév. A város differenciálódó élelmiszerellátására, társadalmi munkamegosztására mutat a már felsoroltakon kívül az Almáros ('alma árus' 1), Dinnyás (1), Arató (1), 64