Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

meg pár évtizede is a disznót. A karáncsonyi szalma kultikus jelentőségéről máshol szólunk. Kevés összegöngyölt szalmának szalmacsóva, csóva, másként szalmacsutak a neve. A szántóföldre, tanyára, vásárban a kocsirúdra tűzött szalmacsóva annyit jelent, hogy eladó, amelyen a csóva látható. Csóva, tűzcsóva néven emlegették azt a szalmából, kénből, lőporból és hasonlókból összegöngyölt csomagot, amelyet valamikor rosszindulatú emberek gyújtogatásra használtak.

70 A rozs hosszúszálú szalmájának zsupszalma, röviden zsupp a neve. Ez kézzel kicsépelt szalma, amelyet lóherekévék kötésére, ólak, régebben házak födésére is használnak. A szem kiverése a kalászból úgy történik, hogy egy-egy marék rozsot kalászával lefelé a bal kézbe kell fogni, és a jobb kézbe fogott bottal ütögetni. A művelet kihalóban van. A rozs szalmájából csavart kötélnek, amellyel herét, kukoricaszárat, szőlővesszőt kötnek be : zsuppkötél a neve. Olykor szalmasöprű is készült belőle. Az árpaszalma szegényes téli takarmány. Innen a régi nóta is: Kiürült a búzásveröm, A kutyámat agyonveröm. Ne verj agyon édös gazdám, Kitelelök árpaszalmán. A szalmatrágyáról más összefüggésben esik szó. A szalmaszál babonás műveletekben is előfordul. így több változatban élő hiedelem szerint a sömört olyannak, aki még nem látta, széna- vagy szalmaszállal háromszor meg kell kerekítenie, minden kerekítés után megszúrnia, végül pedig a szalmaszálat a beteg fején keresztül dobnia. így elmúlik. Terjáni gyerekek szalmaszálat keresztbe tesznek, ráköpnek, és arra dobják, aki nem akar játszani, ezekkel a szavakkal : tërajtad gilva lössz. A szalma számos jellegzetes szólásunkban is előfordul. A bolondnak/mondd, ne nekem: hidd ë bolond, ég a Tisza, szalmával lőcsölik. A gazdátlan, elhanyagolt állapotban lévő dolog Szegeden is Csáki szalmája. A hosszasan agonizáló betegnek mondott kívánság: könnyebbítse mög az Isten az ágya szalmáját. Néha tréfásan is használatos. így vagy úgy van-e: széna-ë vagy szalma? A széna jelenti a jót. Nem csinál semmit: ëgy szalmaszálat se tösz körösztül. A polyva házhoz szállítása a ketrec, kalicka, tápai nevén polyvahordó kolë segítségével történik. Ez hatalmas, lécekből összerótt, tetejetlen ketrec, amelyet a kocsira lehet szerelni. A gazdasági udvarban való helye a tanyán napraforgószárból épült, esetleg — főleg Tápén, Alsóvároson — lécből, deszkából készült polyvásszín, röviden polyvás. A sárba kevert polyvát tapasztásra használják. Erre különösen az árpapolyva alkalmas. Az aprószemű lángpolyva tápaiak szerint leginkább a kemence símítósarába jó. A búzapolyva télen ló elé is odakerül. Külön kell szólanunk a rázottkazal készítéséről,

71 amelyre tanyán közvetlenül cséplés után kerül sor. Ilyenkor van néhány ráérősebb hét, amelyet a télre való készülődésre használnak föl. Ilyen a rázott, azaz különleges téli takarmány keverése is. Ez a munka sajátos módon a régi nyomtatás technikájából ffiáig őriz bizonyos mozzanatokat. À tanyai szérűhelyre összehordják a szükséges búzaszalmát, árpaszalmát, polyvát, meg a semlyéken kaszált csatakos szénát. A szomszédok szoktak segíteni, még70 Reizner J., A régi Szeged I, 107. 71 Börcsök Vince tájékoztatása nyomán. 36* 563