Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

akkor mär fogas, fogassüllő a neve. Van még kövisüllő (Leucioperca Volgensis), másként tarkasüllő. száp a szápkeszég neve Tömörkény hallomása szerint.

46 tok, tokhal. Fajai : csillagtok, azaz sőreg, szintok (Accipenser glaber), vágótok (Accipenser Güldenstädtii), Tömörkény István szerint szűkhal. viza (Accipenser Huso). Ritka. A halászok szóhasználatában van még barahal,

41 azaz pocsolyában nevelkedett hal, amelyet kifürdetnek, továbbá horogra akasztott apró csalihal. Nagy áradások után a gödrökben visszamaradt, elpusztult döghal tanyai vadvizes helyekről disznóeledelül szolgál. Az olcsó halfajtának olykor garashal neve is járja. „Előbb a kishalak kerülnek a hagymás, paprikás lébe. Mert ízes bár — írja Gulácsy Irén — a nagyhal is, de az apraja teszi csak igazán: cigányhal, garashal, keszeg, sügér, meg a durbincs!" A halnak halászaink szóhasználata szerint van kopoltyúja, továbbá szironnyája. Nátly József így határozza meg: „szilvány, haltüdő, halnak kopoltyója alatt levő sok rétű vereslő rész, melly által lélegzetet vesz. Ennek pirosságáról lehet megesmérni, hogy eleven-é még." Van továbbá bajusza: tapogatószerve, állaszárnya: hónaljúszószárnya, szárnya: úszószárnya, hasaszárnya, sörénye: hátúszószárnya, bognárja: a potyka és márna első fűrészes csontsugara, péze: pikkelye, ikrája, tápaiasan kásája: petéje. Dugonics András szerint a kapzsi ember az ökörben ikrát kerestet.^ Van teje: ondója, pattyantyúja: úszóhólyagja. A vizának, toknak, kecsegének zúzája is van. A vízben sikló, haladó hal pántlikáz. * A madarak, halak mellett röviden szólnunk kell a Tisza, illetőleg vizeink egyéb, népünktől számontartott állatvilágáról is. Egy része csalétkül, horogra is kerül. Különös koranyári jelenség a tiszavirágzás, amikor a tiszavirág (Palingenia longicauda), Herman Ottó hallomása szerint

49 vízivirág, halászok nyelvén inkább kilísz, kelísz, azaz kérész.

50 Álcájáért virágzás idején a víz színére feljönnek a halak lakmározni. Ilyenkor a halász résen van. Kiveti a lapos horgokat rájuk: a kérésszel együtt azután a horgot is bekapják. Szoktak szárított tiszavirágból is tűzni a horogra. Ha a víz színén kisebb-nagyobb rajokban kavargó, futkosó fényösbogár (Gyrinus natator) a part felé szaladoz: a szegedi halász szerint a Tisza áradni fog.

51 A giliszta, népünk ajkán gajiszta horog hegyére akasztva, csalétkül szolgál. Szegényemberek régebben azzal kerestek pár garast, hogy a partoldalakat, árkok szélét alkalmas, gajisztaásó alkalmi néven emlegetett kis lapockával megbolygatták, és az előbukkanó gilisztákat kiszedték belőlük, edénybe gyűjtötték, majd halászoknak eladták. Több fajtáját különböztetik meg. A fehér színű fehér gajiszta, ficsorgajiszta, ficsorfasz, áradás után bujkál a parti homokban. Pirosasszürke fajtáját futógajiszta néven emlegetik. Hallottuk a májgajiszta hírét is. A miska kemény tapintású, sötétzöld gilisztafajta, amelyet a halászok különösen kedvelnek. 46 Tömörkény I., Bazsarózsák 68. 47 Terescsényi Gy., Aranyhomok 172. 48 Dugonics A., Etelka II, 34. 49 Herman II, 842. Б0 Szép jellemzése Csongor Gy.—Móczár L., A tiszavirág. Bp. 1954. 51 Herman II, 785. 427