Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

hogy el ne tévessze. Végül még ezt mondja: eredj az én legkedvesebb druszámhon! Hajdani tápaiak egymás után következő három új holdvasárnap akkor küldték el a háztól megnevezett helyre, amikor misére harangoztak. A balha néven emlegetett bolha már a boszorkánypörökben előfordul. 1728. Hitették, hogy Törökországra bolháért adják az gabonát, halat.

118 Alsóvároson úgy védekeznek a bolha ellen, hogy vadkendert, Tápén meg farkasalmalevet raknak az ágyba. Ha valahol sok bolha van, úgy múlik el, hogy a házat, tanyát este a gazdasszonynak anyaszült meztelen háromszor körül kell szaladnia. Bent is áll valaki. Aki szalad, odamegy az ablakra és kérdezi: itthon vannak-ë a kis feketék? Nincsenek! Hun vannak? Emöntek ehhön mög ehhön. Itt egy, a háztól nyugatra eső ház gazdáját mell megnevezni. Majd még hozzáfűzni: ott ögye mög a fene ükét! A légy hiedelemvilága változatos. A boszorkányok a halat légyért adták el a törököknek. Noé nem vitt a bárkájába legyet. Egy azonban mégis ott volt az ereszét alá húzódva. Te is itt vagy? — kérdezte. Itt ám! No légy! Azóta aztán van légy. A legyet a terjániak szerint az ördög teremtette. Amikor az Úr méhet teremtett, az ördög is hozzáfogott, hogy majd ő is teremt, de az övé csak légy lett.

119 Alsóvároson hallottuk, hogy amikor az Úr már mindent megteremtett, Péter is szeretett volna teremteni valamit. Jézus ráhagyta. Péter kezdte : légy, azonban semmi sem jutott az eszébe, ami már meg ne lett volna. így keletkezett azután Péter szavára a légy. A gajgonyaiak szerint az ördög szeretett volna teremteni. Az Úr kérdezte tőle, hogy mit akar. Az ördög: legyet, akkorát mint egy ló, hogy akit megcsíp, haljon is bele. Nem úgy lesz az — volt az Úr szava. Majd én teremtek legyet is, de csak akkorát, hogy az aratókat ne hagyja aludni. így teremtette aztán meg az Úristen a legyet. Jó is lett így. Baj lett volna, ha az ördög legye csakugyan akkora lett volna mint a ló. Az ember belepusztult volna a csípésébe. Ha karácsony estéjén legyet fognak, és a kotló alá teszik, akkor az új esztendőben a csirkék nem pusztulnak el. Algyőn Luca napja után már nem szabad a még található legyeket agyonütni, mert a következő évben a jószág is elhull a házból. A mindszentiek úgy tartják, ha valakinek sikerül éjféli mise előtt legyet fogni, tegye majd az eladásra szánt jószág fülébe. Annyiért veszik majd meg a vásárban tőle, amennyire legelőször kimondotta az árát. A légycsapó hajlós vessző, végébe illesztett kerek bőrdarab, amely sok helyen még manapság is a legyek agyonütésére szolgál. Régi tanyaiak a legyet" zöldleveles nyárfaággal is hajtották. Manapság azonban már szinte mindenütt a boltban vásárolt sokféle légyfogó használatos. Az ajtóra, ablakra nyáridőben védekezésül rászerelt sodronykeret anyagát légyszövet néven emlegetik. A svábbogár, öregek ajkán, de ritkán ruszki, ruszi, újhold idején meszelt házba telepszik be. Úgy lehet kiirtani, ha holdtöltekor a ház előtt elmenő üres kocsira hármat feldobnak. A tápaiak szerint hetet kell nádszálba dugva kocsira dobni, elküldeni. Az illemhely valamikor a Város egyszerűbb népe körében igen kezdetleges volt. A hatóságoknak a tanyán kellett előírniuk a zárt árnyékszékek fölállítását, ide azonban máig is szinte csak a fehérnép és a család öregebb tagjai járnak. Istállóban csupán vizelni szabad. A férfiak akárhányszor üres szőlőben, kertben, sötétben pedig a 118 Reizner IV, 390. 119 Káhnány L., Világunk alakulásai 13. 316