Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

zavarni a macskát a tüzhelyrü: hozzá kellene fogni a főzéshez. Ábrándozik, mint a hasas macska: bambán mered maga elé. Macskát szalajt: füllent. Pondul, mint Baráték macskája a savótú: fejlődésében visszamaradt. A macska alamuszi, pákosztos természetét elnézik, ha szeret egerészni. Amíg a kutya az emberhez, addig a macska inkább a házhoz, környezethez ragaszkodik. Az új, lehetőleg lopott macskát a tükörbe nézetik, szétvetett lábak között eresztik a házba, Algyőn háromszor a kemencéhez dörgölik az orrát, hogy megszokjék, ne barangoljon el. A kandúr, tréfásan kacurkirály kiherélése úgy történik, hogy fejével befelé csizmaszárba dugják. A kiherélt ártány macska eleinte búskomor. Ezért szegedi szójárás szerint a nyűgös, mogorva embernek olyan a kedve, mint az ártány macskának. Az új házba első belépés előtt macskát vetnek. Gyerekágyas asszonyt, keresz­teletlen gyereket nem hagynak magára. Legalább macskát kell csukni hozzájuk. Az olyan lesoványodott macskának, amelyről úgy vélik, hogy boszorkányok nyer­gelik, a háta szőrére ollóval keresztet vágnak, olykor meg fokhagymát, sót kötnek a nyakára. 116 Ha a lámpaüveg váratlanul elcsattan, ha az edény magától pattogni kezd, a gyeviek ciroksöprűvel nyomban rá szoktak ütni a macskára, hogy a baj elkerülje a házat. Ahol nem nevelik föl a macskának minden kölykét, annál a háznál öregek szerint nem tudnak jó kenyeret sütni. Ha macska döglik meg, a háznak nem lesz szeren­cséje. Vannak, akik a macskával szeretnek eljátszani. Már fiatal korában megtanít­ák princölni, princöltetni: az ölbetett vagy az ember lábánál álló és princ, hajdani öregek ajkán pirinc szóval biztatott macska átugorja a két összetett kézből alkotott korlátot. A szoktatáshoz türelem kell. A macska hívogató szava: cic, cicic, távolítója: sicc. Nevet igen ritkán ad­nak neki. A paraszthajlékban már csak a sok jószág miatt is а/érög (légy, bolha, svábbo­gár, egér, patkány) jól érzi magát. Irtani nemcsak célszerű eszközökkel szokták, hanem különösen öregek mágikus eljárásokkal is. A nagypénteken, nagyszombaton, Legyes Margit, Luca napján, holdfogytán történő féregűzésre csak utalunk, itt nem akarunk ismételgetni. Az egér kamrában, padláson szeret rágcsálni. Nincs parasztház, ahol ne tarta­nának macskát az egér fogására. Mint mondják, különösen a lopott macska szeret egerészni. Az egérfogó vagyis egércsapda legegyszerűbb formája, hogy lefordított bögrét dióval támasztanak föl. Az egér enni kezdi a diót, mire a mozgásba jött bögre lecsapó­dik, és az egér legtöbbször benn reked. A bögre alól úgy veszik ki, hogy óvato­san mozgatják a bögrét, amíg az egér farka elő nem búvik. Ezt megfogják, és az egeret odavetik a macskának. Az egérfogónak más fajtáit már régóta készen ve­szik a vaskereskedésben. A pocok néven emlegetett patkány inkább istállóban, trágyadombon szeret meghúzódni. Kutya, erősebb kandúr meg is tud vele birkózni. A régi deszkiek sze­rint 117 a pockot úgy kell elpusztítani a háztól, hogy három napfelkölte előtt mondják: száz, kilencvenkilenc, kilencvennyóc... három, kettő, 'égy, semmi, Vigyázni kell, 116 Kálmány I, 113. 117 Kálmány III, 149. 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom