Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

zavarni a macskát a tüzhelyrü: hozzá kellene fogni a főzéshez. Ábrándozik, mint a hasas macska: bambán mered maga elé. Macskát szalajt: füllent. Pondul, mint Baráték macskája a savótú: fejlődésében visszamaradt. A macska alamuszi, pákosztos természetét elnézik, ha szeret egerészni. Amíg a kutya az emberhez, addig a macska inkább a házhoz, környezethez ragaszkodik. Az új, lehetőleg lopott macskát a tükörbe nézetik, szétvetett lábak között eresztik a házba, Algyőn háromszor a kemencéhez dörgölik az orrát, hogy megszokjék, ne barangoljon el. A kandúr, tréfásan kacurkirály kiherélése úgy történik, hogy fejével befelé csizmaszárba dugják. A kiherélt ártány macska eleinte búskomor. Ezért szegedi szójárás szerint a nyűgös, mogorva embernek olyan a kedve, mint az ártány macskának. Az új házba első belépés előtt macskát vetnek. Gyerekágyas asszonyt, kereszteletlen gyereket nem hagynak magára. Legalább macskát kell csukni hozzájuk. Az olyan lesoványodott macskának, amelyről úgy vélik, hogy boszorkányok nyergelik, a háta szőrére ollóval keresztet vágnak, olykor meg fokhagymát, sót kötnek a nyakára.

116 Ha a lámpaüveg váratlanul elcsattan, ha az edény magától pattogni kezd, a gyeviek ciroksöprűvel nyomban rá szoktak ütni a macskára, hogy a baj elkerülje a házat. Ahol nem nevelik föl a macskának minden kölykét, annál a háznál öregek szerint nem tudnak jó kenyeret sütni. Ha macska döglik meg, a háznak nem lesz szerencséje. Vannak, akik a macskával szeretnek eljátszani. Már fiatal korában megtaníták princölni, princöltetni: az ölbetett vagy az ember lábánál álló és princ, hajdani öregek ajkán pirinc szóval biztatott macska átugorja a két összetett kézből alkotott korlátot. A szoktatáshoz türelem kell. A macska hívogató szava: cic, cicic, távolítója: sicc. Nevet igen ritkán adnak neki. A paraszthajlékban már csak a sok jószág miatt is а/érög (légy, bolha, svábbogár, egér, patkány) jól érzi magát. Irtani nemcsak célszerű eszközökkel szokták, hanem különösen öregek mágikus eljárásokkal is. A nagypénteken, nagyszombaton, Legyes Margit, Luca napján, holdfogytán történő féregűzésre csak utalunk, itt nem akarunk ismételgetni. Az egér kamrában, padláson szeret rágcsálni. Nincs parasztház, ahol ne tartanának macskát az egér fogására. Mint mondják, különösen a lopott macska szeret egerészni. Az egérfogó vagyis egércsapda legegyszerűbb formája, hogy lefordított bögrét dióval támasztanak föl. Az egér enni kezdi a diót, mire a mozgásba jött bögre lecsapódik, és az egér legtöbbször benn reked. A bögre alól úgy veszik ki, hogy óvatosan mozgatják a bögrét, amíg az egér farka elő nem búvik. Ezt megfogják, és az egeret odavetik a macskának. Az egérfogónak más fajtáit már régóta készen veszik a vaskereskedésben. A pocok néven emlegetett patkány inkább istállóban, trágyadombon szeret meghúzódni. Kutya, erősebb kandúr meg is tud vele birkózni. A régi deszkiek szerint

117 a pockot úgy kell elpusztítani a háztól, hogy három napfelkölte előtt mondják: száz, kilencvenkilenc, kilencvennyóc... három, kettő, 'égy, semmi, Vigyázni kell, 116 Kálmány I, 113. 117 Kálmány III, 149. 315