Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

szerint ha a család elment hazulról, gilicetüsköt, ballangótüsköt tett a rosszak elrettentésére az ablakba. Télidőben az ablak belől párássá válik, mögizzad. Úgy vélik, hogy az így keletkezett ablakcsorgás szemfájás ellen jó. A tápai lányok, menyecskék arcukat is meg szokták vele nedvesíteni, hogy szépek maradjanak. Hallottuk, hogy a múlt században még akadtak olyan hagyományőrző családok, illetőleg házak, ahol Szent Mihálytól Szent György napjáig nem nyitották ki az ablakot. A hosszú éjszakák miatt ugyanis tartogattak a gonoszok hatalmától. Éjszakára sem jó az ablakot nyitva hagyni, mert a halottak ilyenkor járják a búcsút. Ekkor van a miséjük is. Mindig az jár elöl, aki legutoljára halt meg. Nem kívánatos, hogy a hazajáró lélek betévedjen a nyitott ablakon. Égzengés, villámlás idején ma is ösztönösen becsukják a nyitott ablakot, de okát már nem tudják. Nem jó a halottasház ablakán benézni, mert hályog támad az ember szemén, mások szerint sárgaságba esik. Az asszonynak az ablak felé fordulva kell magzatát megszülnie. Elfelejti álmát, aki fölébredve először az ablakra néz. Az ablakhoz szólások is fűződnek. A könnyelmű ember a mi tájunkon is az ablakon szórja a pénzt. A kemény négyszemközti dorgálást senki nem töszi az ablakába. Kisiratosi találóskérdés : se lent, se fönt, s'é kint, s'é bent.

35 Szemléletes módon a félszemű emberre tréfásan ezt mondják: ëggyablakos, a pápaszemre pedig: ablaküveg. Az ablakra belül sokszor könnyű, kétszárnyú fehér vászon függöny is került, amelyeket színes szalaggal kötöttek ki a falhoz. Az újabb évtizedekben már természetesen a boltban vett függönyök is elterjedtek. A befalazott ablak: vakablak, Szőregen kodedró. Ebben olykor stelázsi, polc foglal helyet. A vakablak és téka szerkezeti és fejlődésbeli összefüggését szegedi vonatkozásban már nem sikerült tisztáznunk. Térjünk azonban még vissza a konyhaajtóhoz, a parasztház egyetlen bejáratához. Itt egészen kivételes a küszöb, szabatosabban házküszöb, konyhaküszöb, pitvarküszöb jelentősége, hiszen ezen keresztül jön-megy a házhoz, családhoz jóbarát, bűbájos gonoszlélek egyaránt. Egyesek házépítésnél akasztott ember kötelét rejtik a küszöb alá. Öregek szerint aki küszöbről önti ki a vizet, az a halottjára önti. Égzengéskor nem jó a küszöbön állani, sem ráülni. Aki a küszöbön vág fát, elvágja vele elhalt hozzátartozója lábát. A tápaiak szerint azért nem jó konyhaküszöbön fát vágni, mert ha állapotos asszony lép rajta keresztül, akkor csorba vagy pisze lesz a gyermeke. Egy tápai mondaszerű hiedelem szerint egy állapotos asszony a konyhaküszöbön főzéshez egy disznólábat vagdalt föl. Ezzel magzatának kezét vágta le, mert amikor a gyermek megszületett, nem volt kezefeje. Ellenben a kömpöciek éppen itt vágják el annak a tyúknak a nyakát, amelyik kukorékolni kezd. Ez ugyanis nagy veszedelem előjele. Más tápai magyarázat szerint azért nem jó itt fát vágni, mert a háznál nyomorult gyermek születik. Ha a kisgyerek éjszaka felsivalkodik, akkor a rosszak ijesztgetik. Ilyenkor odateszik a konyhaküszöbre, a feje fölött pedig vasszöget vernek egészen bele az ajtóba. Ha a kutya a konyhaküszöb elé ás gödröt, a házból a kömpöciek szerint hamarosan meghal valaki. Gyevi és tordai hiedelem szerint ahol eladólány van, ott nem szabad a küszöbön át kisöpörni a szemetet, mert a kérők elkerülik a házat. A kömpöciek szerint a szerencsét söprik ki. Egyáltalán nem szabad a küszöbön átsöpörni a szemetet. 35 Kovács F., Iratosi kertek alatt 220. 267