Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

tanyai származásúak." Az 1779. évi szabadkai polgárjegyzék szegedinek tetsző családnevei : Balogh, Csáki, Csiszár, Dobó, Fodor, Futó, Hegedűs, Kószó, (Iványinál hibásan : Kosz), Palotás, Rúzsa, Szekeres, Takács, Zöldi. Szegedi tájszólásukat azonban már régen elvesztették és Bácska ё-zŐ magyar kiejtését tették ok is magukévá. Anyakönyvi vizsgálatok alapján a névsort nyilván folytatni lehetne, főleg az alsótanyai, ludasi, bevándorlókkal (így hirtelenében: Engi, Lovászi, Batancs, Savanya, Tanács, stb.). Kölcsönösen látogatottak voltak a szabadkai (ló!) és szegedi nagyvásárok. A szabadkai asszonynép igen kedvelte a szegedi papucsot. Alsótanya délnyugati része már a közelség miatt is szívesebben járt Szabadkára, mint haza, Szegedre. Gyermekeit is sokszor itt, a Teréz-templomban kereszteltette. A szabadkai Hartmannés Cohnen-cégnek jelentós része volt Alsótanya baromfitenyésztésének föllendítésében. Szabadka városának homoki erdőségei Szeged ösztönző hatására keletkeztek. A szabadkai határ modern homoki szőlőkultúrájának és tanyai gazdálkodásának (Ludas, Hajdúszállás, Kelebia) kialakulásában is része van a szegedi példaképnek. Megemlítjük még, hogy 1879-ben, Szabadka szabad királyi városi rangra emelésének századik évfordulóján az ünnepségekre szánt 15 ezer forint összeget a szegedi árvízkárosultaknak ajánlották föl. A modern magyar költészet megszólaltatásában halhatatlan része van a szegedi Juhász Gyula és a szabadkai Kosztolányi Dezső barátságának. A két város kapcsolatai (régészeti kutatás, színház) napjainkban újjászületőben vannak. SZÁJÁN, bánáti népünk ajkán Magyarszaján, szerbül is Sajan, Nagykikinda közelében elterülő magyar község, amelyet a múlt század első évtizedében szegedi dohánykertészek népesítettek be. A falu már a középkorban virágzik. Neve a XV. században bukkan föl. Szabó Dénes megállapítása szerint

201 kun eredetű, totemre utaló személynév. Jelentése: gyík. Színmagyar népének egy része a nevekből következtetve a török hódoltság idején Szegedre húzódik, a falu pedig elpusztul. A török után kamarabirtok, prédium.

202 1790-ben a temesvári királyi kamarai adminisztráció a zágrábi püspöknek adta cserébe ama horvátországi birtokaiért, amelyek a határőrvidékbe estek, és a katonai kincstárnak szüksége volt rájuk. A püspök azonban később lemondott a 9500 katasztrális holdnyi birtokról. 1798-ban Tajnay János és Antal vásárolta meg 138 361 forint 5 krajcárért. A szajáni határ azonban ekkor még a Tisza és Maros árterülete volt, néhány kiemelkedő szigettel. Eleinte csak legeltetni lehetett rajta. Főleg a keleti rész volt partosabb. Ennek máig Kecskellér (<Keskenyér), egyik részének pedig a szabadságharc dúlásai nyomán Égőit Kecskellér a neve. Tajnay János 1806-ban a szegedi földről, tanyákról, továbbá az algyői uradalomhoz tartozó Hantháza kertészségéből 800 katolikus lelket telepít ide. 1816-ban 201 Szabó D., Száján, Szany, Szehényfa. MNy. 1935, 60. 202 Herresbacher D., Száján története. Subotica 1926; Vö. Még BorCsan. II, 533. 203 Kálmány II, X, XI. Nyelvéről Sebők D., Száján nyelvjárása (kézirat az újvidéki egyetem magyar tanszékén); Szabó Dénes a két világháború között vakációit többször töltötte Szajánban, amelynek nyelvjárását jól ismeri. Erről adott információját Diószegi V. félremagyarázta: Népi kultúra, népi társadalom I, 241. 1965-ben egy napot Szajánban tölthettünk. Ennek eredményei azok az itt következő adatok és megállapítások, amelyeknek forrását nem idézzük. Itt is köszönjük adatközlőink : Sipos László plébános, továbbá Holács János (Palotás Fausztin unokaöccse), Takács János, Nagy Antal szíves segítségét. 219